Példa nélküli tárlat

Budapest. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában címmel nagyszabású tárlat nyílt szombaton a Szépművészeti Múzeumban; a magyarországi művészeti kiállítások történetében példa nélküli kiállítást Henrik, Luxemburg nagyhercege és Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg.

A tárlat költségvetését, a bemutatott tárgyak jelentőségét és számát, továbbá a kölcsönző múzeumok számát tekintve minden idők legnagyobb magyar múzeumi vállalkozásának tekinthető a nemzetközi kiállítás.

Henrik nagyherceg örömét fejezte ki, hogy az 1956-os magyar felkelés évfordulóján tehet látogatást Magyarországon, ahol egykor a luxemburgi nagyhercegek uralkodtak. Mint fogalmazott, „a történelemben túl hosszú ideig tartott napfogyatkozás lezárulta után” most már mindkét ország az Európai Unió tagja. Az uralkodó azt mondta, a Sigismundust új megvilágításban bemutató tárlat tudósok nemzetközi együttműködésének igazi példája.

Sólyom László szerint a késő középkor Magyarországába és Európájába bevilágító tárlat arról szól, milyen gazdag és egységes volt annak idején az európai kultúra. Hasonlata szerint Magyarország és Luxemburg Zsigmond személyén keresztül nem úgy kapcsolódott össze, mint egy óceán két távoli szigete, hanem ott volt közöttük Európa a maga élő és kulturális egységében. Ez az egység mutatkozik meg az újrafelfedezés örömét ígérő tárlatot létrehozó 18 ország együttműködésében – mondta.

Paul Crossley, a londoni Courtauld Institute of Art professzora előadásában azt fejtegette: a középkorban, úgymond, a szürke eminenciás szerepét játszotta Magyarország, melynek kiváló, ugyanakkor titokzatos kultúrája volt. A megnyílt kiállítás szerinte annak egyértelmű elismerése, hogy Magyarország fontos szerepet játszott a késő középkor és a kora reneszánsz udvari kultúrájában.

Ez a tárlat leszámol azzal a korábbi képpel, amely Zsigmondot nagystílű vándorló lovagként ábrázolta; a látogatók megismerhetik a törvényhozót, a budai egyetem alapítóját, a kemény diplomatát, valamint a ferences rendiek próféciáira odafigyelő reformert.

A tárlat – amelyre 100 múzeumból, könyvtárból és egyházi kincstárból 400 műtárgyat kölcsönöztek – Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) magyar, majd német-római király, illetve császár színes egyéniségét, politikai pályafutását és művészetpártoló tevékenységét állítja középpontba. A luxemburgi-magyar közös szervezésben megvalósult kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad a korszak kultúrájáról és művészetéről: az érdeklődők Zsigmond korának festészete, szobrászata mellett az ötvös- és aranyművészet, a kódexfestészet és a fegyverkészítés remekműveivel is megismerkedhetnek.

A tegnaptól látogatható monumentális tárlat június közepéig tart nyitva.