Osiris Helyesírás

A magyar nyelv minden szerelmesének örömteli hír, hogy a sokak által jól ismert Osiris Kiadó egy új, tízkötetes könyvsorozatot bocsátott nemrég útjára, A Magyar Nyelv Kézikönyvtára címen. Néhány hete jelent meg a sorozat első kötete, a Helyesírás, Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila munkája, amely több szempontból is újszerű. Amikor először átlapoztam, arra gondoltam: most szeretnék diák lenni vagy helyesírást tanító pedagógus, mert ez a kötet nagymértékben megkönnyíti a helyesírás elsajátítását. Aztán hamarosan rájöttem, hogy nemcsak azok járnak jól vele, akik most ismerkednek a betűvetéssel, illetve akik a helyesírást tanítják, hanem minden magyar nyelvhasználó, így például jómagam is. A kötet ugyanis remekül eligazít a mindennapi írásgyakorlat során fölmerülő helyesírási problémákban. Márpedig tudjuk, hogy a magyar helyesírásnak vannak olyan területei – elsősorban az egybe- és a különírás, valamint a tulajdonnevek írásmódja – melyeknek a szabályozása annyira bonyolult, hogy nemcsak a hétköznapi nyelvhasználók, hanem még a nyelvészek többsége sem képes az e területekre vonatkozó szabályokkal megbirkózni. Lehet, hogy az előző mondatot múlt időben kellett volna írnom, hiszen a kötet szerzői a szövevényes szabályokat úgy magyarázzák, hogy azok lehetőleg minél könnyebben legyenek megjegyezhetőek. Ezt többféle eljárással érik el. Egyrészt semmit sem tekintenek eleve tudottnak, vagyis „dedós” szinten kezdik. Ez bizony máris nagy segítség, hiszen tapasztalatom szerint még bölcsészdiplomával rendelkező emberek is nemritkán követnek el „dedós szintű” helyesírási hibákat, s nem csupán figyelmetlenségből, hanem bizony hiányos szabályismeretből is (még nyelvészek kézirataiból is tudnék idézni eléggé hajmeresztő példákat). Másrészt a szerzők úgy magyarázzák el a szabályokat, hogy folyamatosan tekintettel vannak a helyesírási rendszer egészére, s így az olvasó megértvén az összefüggéseket sokkal könnyebben jegyzi meg azt a szabályt, amire éppen szüksége van.

Ha valaki mégis úgy gondolná, hogy nincs szüksége helyesírási kérdésekben eligazításra, hiszen ha valamilyen helyesírási problémával találkozik, megtalálja rá a választ magában a helyesírási szabályzatban, az bizony nagyot téved. Egyrészt azért, mert a helyesírási szabályzat sokkal szűkszavúbb, mint az Osiris Helyesírás, nagyon sok kérdésben egyáltalán nem ad eligazítást. Másrészt az Osiris Helyesírás kitér olyan kérdésekre is, amelyek egyáltalán nincsenek benne az általános helyesírási szabályzatban, mert a szaknyelvi helyesírási szabályzatokra tartoznak (földrajzi, növénytani, kémiai, közgazdasági, műszaki, orvosi stb.). Harmadrészt pedig ez az új kötet olyan helyesírási problémákkal is foglalkozik, amelyek a helyesírási szabályzat megjelenésekor még nem is léteztek, így pl. kitér a számítástechnika és a mobiltelefonok elterjedése révén létrejött új szövegtípusok (e-mail, sms, chat, internetes fórumok) írásjelezési sajátosságaira is. Ezenkívül a kötetben található helyesírási szótár mintegy 20 ezer olyan szótári tételt tartalmaz, amely eddigi szótáraink egyikében sincs benne.

Mivel az emberek sokszor időzavarban vannak, amikor éppen valamilyen helyesírási problémába ütköznek, s nincs idejük és kedvük a szabály után kutatni, minden felhasználó nagy örömmel veszi az előbb említett szótárt, amely minden eddigieknél bővebb, több mint 47 ezer szócikket tartalmaz, ezekben összesen csaknem 214 ezer szó, szóalak, szókapcsolat van elhelyezve, köztük számos tulajdonnév. A szócikkek nagy bőségben tartalmazzák az egyes szavakkal alkotott összetételeket és szókapcsolatokat, ami nagyon jó, hisz épp ezeknek az írásmódja szokta a legtöbb fejtörést okozni. A szerzők azon voltak, hogy a kötet minél több olyan szót tartalmazzon, amelyek a mai élő nyelvre jellemzőek. Érdekes újdonsága az is, hogy a korábbinál nagyobb mértékben tartalmazza az elsősorban nők által használt szavakat (az ételkészítés, öltözködés-divat, szépítkezés stb. témaköréből), amelyekről a korábbi szótárak férfi szerzői rendre megfeledkeztek. A szójegyzék ezenkívül nem nagy számban ugyan, de határon túli magyar szavakat, szókapcsolatokat is tartalmaz, köztük számos földrajzi nevet és intézménynevet.

Ügyfélszolgálatunk szerdánként 9.00–13.00 között a 0031/550-42-62-os telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: Gramma Nyelvi Iroda, 929 01 Dunajská Streda, Bacsákova u. 240/13, P.O.Box 16, e-mail: [email protected] A közönségszolgálat munkatársainak leggyakrabban föltett kérdések és az azokra adott válaszok megtalálhatóak a Gramma honlapján, a www.gramma.sk címen.