Örökíró vagy golyóstoll

SZABÓMIHÁLY GIZELLA

A szlovákiai magyar nyelvhasználatot kutatva gyűjtöm azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek esetében a szlovákiai magyar beszélők nyelvhasználata eltér a magyarországiakétól. Ilyen eltérő szópárként könyveltem el az örökíró és a golyóstoll szavakat.

Mivel jómagam a környezetemből ismertem az örökíró szót, úgy gondoltam, hogy a szlovák večné pero hatására kialakult kontaktusjelenségről van szó. Jobban utánanézve azonban a dolognak megállapítottam, hogy a Vajdaságban is általános használatú, s ott délvidéki jellegzetességnek tartják. Magyarországi szövegekből is van rá példa, bár a termék megnevezéseként nem használatos. Megjegyzendő, hogy magyarországi szövegekből az örökirón változat is adatolható.

A golyóstoll és az örökíró megnevezésekhez hasonló kettősség más nyelvekben is megvan: így a szlovákban a magyar golyóstoll-nak motivációjában megfelelő guličkové pero az írószer szakszerű és hivatalos neve, a mindennapi nyelvhasználatban a hosszú használhatóságra utaló večné pero is gyakori. Említhetjük azonban a németet is: a Kugelschreiber, azaz golyósirón mellett a Dauerschreiber is előfordul. Végül megemlíthető, hogy ennek az írószernek vannak olyan nevei is, amelyek a feltalálóra utalnak. Az első használható golyóstollat (amelyből nem folyt ki a tinta) Bíró László magyar feltaláló szabadalmaztatta, ezért első magyar neve a Bíró-toll volt, a spanyolban ma is használatos a Birone, a franciában pedig a birone.

A változatos megnevezések jól mutatják, milyen folyamat játszódik le akkor, amikor egy-egy új dolgot, jelenséget kívánunk megnevezni. Megnevezhetjük szerzője, alkotója (Bíró-toll) vagy valamely jellemző jegye alapján. Az örökíró toll megnevezés arra a tapasztalati tényre utal, hogy az akkor használatos töltőtollakkal szemben a golyóstollat nem kellett gyakran utántölteni, azokhoz viszonyítva örökös használatú volt. A golyóstoll ezzel szemben a toll fontos elemét nevezi meg, amely miatt az egyéb tollaktól különbözik. Ez objektív tényen alapuló megnevezés, ezért is válhatott a magyarban a termék szakszerű megnevezésévé.