Örök értékek a magyar film napján

Idén a jeles dátum még különlegesebb, hiszen éppen 120 éve történt, hogy április 30-án az Uránia Tudományos Színházban, a mai Nemzeti Filmszínház elődjében bemutatták az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot” – fogalmaz híranyagában a Nemzeti Filmintézet. Éppen ennek a bemutatónak az emlékére ünnepeljük a magyar film napját április 30-án.

120 év magyar filmkincseiből természetszerűen azok az alkotások állnak hozzánk, mai nézőkhöz érzelmileg a legközelebb, amelyek születését és útját nemzedékként mi magunk is megéljük. Azzal a filmes korszakkal tudunk legotthonosabb kapcsolatot kialakítani, melynek „élő viszonyban” tudjuk követni a történéseit. Ez nem jelenti azt, hogy korábbi filmes érák örökzöldjeihez ne tudnánk kötődni, ám az előttünk lezajlott fejezetekben inkább felfedező filmmúzeumi kirándulásokat szoktunk tenni, konstatálva, hogy anélkül, amit ott lelünk, nem létezhetne saját korunk nemzeti filmművészete, mert abban gyökerezik és arra épül. 

Ilyen formán bele tudunk mélyedni régi, fekete-fehér magyar filmek tragédiáiba, gondoljunk csak a Halálos tavasz című, 1939-es filmdrámára a két legendás főszereplő, Karády Katalin és Jávor Pál máig misztikusan ható jelenlétével. Bele tudunk feledkezni meseszép romantikába, például a magyar filmtörténet legbájosabb klasszikusát, az 1934-ben elkészült Meseautót nézve – melyből jelenségként tűnik ki Perczel Zita. Ugyanakkor jól tudunk szórakozni tévedésekre és félreértésekre épülő komikus helyzetekben bővelkedő vígjátékokon, köztük az 1931-ben bemutatott, de megunhatatlan Hyppolit, a lakájon, amelynek poénjait szinte kívülről fújjuk, köszönhetően Kabos Gyula és Csortos Gyula feledhetetlen alakításának is. 

Kortársaink filmjeit egy kicsit másképp nézzük. Másképp hatnak ránk, mert közelebbinek, jobban a magunkénak érezzük, még akkor is, ha a (közel)múltból merítenek témát.

Említsünk néhány megkerülhetetlen rendezőt (a teljesség igénye nélkül), akik páratlan mozgóképes kincsekkel ragyogják be a magyar film napját. 

Az élre kívánkozik Szabó István. A magyar film élő klasszikusának olyan történetein nőttünk fel, mint az Álmodozások kora, az Apa, a Szerelmesfilm, a Mephisto, a Redl ezredes és a Hanussen, majd a Rokonok és Az ajtó, végül legújabban filmje, a Zárójelentés. Makk Károly már a pályája kezdetén kitörölhetetlent alkotott a Ház a sziklák alatt című tragikus történettel. Ranódy László a Páger Antal, Tolnay Klári és Nagy Anna remeklésével készült Pacsirta című munkájával emlékezetes. Bacsó Péter A tanúval alkotott egyedi műfajt. Sejtelmes hangulataival és stílusával a Régi idők focija, a Herkulesfürdői emlék, a Szabadíts meg a gonosztól és a Ripacsok című rendezéseivel írt saját filmtörténetet Sándor Pál. Gaál István filmjei közül a Sodrásban kihagyhatatlan.  Jancsó Miklós életműve külön filmkultúra: az Így jöttem és a Szegénylegények című munkáival elkezdte sajátos filmnyelvének megalkotását. Mészáros Márta női sorsokat pőrén feltáró életképeivel, továbbá a Naplójával majd legutóbb az Aurora Borealis – Északi fény című játékfilmjével alkotott nagyot. 

A fiatalabb nemzedékből Török Ferenc a Moszkva térrel vált kultikussá, de nem kevésbé ütős a Szezon című filmje sem. Ujj Mészáros Károly a Liza, a rókatündérrel, Antal Nimród a Kontrollal, Hajdu Szabolcs a Fehér tenyérrel nyitott emlékezetes fejezetet a magyar film történetében. Mundruczó Kornél fényes útja a Nincsen nekem vágyam semmi című drámával kezdődött, a Szép napokkal, a Deltával és a Fehér Istennel folytatódott, eljutva a Pieces of a Woman című filmjéhez, melynek főszereplője, Vanessa Kirby idén a legjobb színésznő kategóriában Oscar-jelölt volt. 

S ha eljutottuk az Oscarig: az első Oscar-díjas magyar alkotás Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyert a legjobb idegen nyelvű filmek között, 2016-ban a kategória győztese Nemes Jeles László Saul fia című alkotása lett. Az amerikai filmakadémia díját legutóbb Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyerte el, amely 2017-ben a rövidfilm kategóriában diadalmaskodott.

Zárjunk szlovákiai magyar vonatkozásokkal (itt is a teljesség igénye nélkül). Élen Borbély Alexandra világraszóló teljesítményével Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjében, amellyel a legnagyobb presztízsű alakításdíjakat gyűjtötte be, köztük az Európai Filmakadémia díját. Kristóf György Out című filmje magyar–szlovák–cseh koprodukcióban készült Bandor Évával és Bárdos Judittal a női főszerepben. Bárdos Juditot Nemes Jeles László Napszállta című filmjében is láthattuk, de játszott benne a királyhelmeci születésű Dino Benjamin is. Kerekes Vica szlovák, cseh és magyar filmcsillag. Szerepeinek hosszú sorolása helyett utóbbi két sikeres magyar filmjét említsük, az Apró meséket, valamint a Hab című romantikus vígjátékot, amely sorra nyeri a díjakat világszerte.