Omega Oratórium Pozsonyban

Az Omega Oratórium című grandiózus hangversenyének anyagát az együttes templomokban való előadásra állította össze. A koncerten az Omega-dalokat nagyorgona, énekkar és szimfonikus zenekar kíséretében adják elő. Nem templomban ugyan, hanem az Istropolisban, de ugyanezzel a hangzással szólal majd meg az Oratórium Pozsonyban is. Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Kóbor János, az együttes frontembere elmondta, itteni fellépésük annak a templomikoncert-turnénak a része, amellyel jelenleg Európát járják. Nemrég jöttek meg Berlinből, a szlovákiai állomás előtt pedig Moszkvában, a Megváltó Krisztus-székesegyházban szerepelnek.

„Pozsonyba már egy kiforrott, nagyon jól kidolgozott Oratórium-koncert érkezik – mondta Kóbor János. – Az Omega-életmű rengeteg olyan, kicsit szakrális, kicsit meditatív darabot tartalmaz, amelyekből nagyszerű oratóriumkoncertet lehetett összeállítani. Az év első felében a pozsonyi lesz az utolsó zárt helyszíni fellépésünk. Utána Magyarországon elkezdjük az Oratórium szabadtéri, egy kicsit világiasítottabb, lazább változatát, amelyet a hatvanas évekre emlékezve, Beatmisének neveztünk el. ”

Benkő László, a zenekar billentyűse azokat az emlékezetes pillanatokat elevenítette fel a tájékoztatón, amelyek az Omegát összekötik Szlovákiával. Mindenekelőtt a Pozsonyi Líra könnyűzenei fesztiválon való fellépésüket, amelyre egy nyugatnémet turnén kapták a felkérést, ezért egyenesen Nyugat-Berlinből érkeztek rá. „Megindító volt az a szeretet, ahogyan Pozsonyban fogadtak. A műsor utáni nap kimentünk a főtérre, s az emberek megrohantak bennünket.”

Az Omega Oratórium születésének körülményeiről beszélve Benkő László elmondta: „A mostani időkre szétestek a közösségek, amelyek annak idején maguktól összeálltak, és amelyekben az emberek felemelő pillanatokat éltek meg együtt. Megszűnt az a közösségi együvé tartozás, ami gyerek- és ifjúkorunkban nekünk természetes volt. A házmester az orvosprofesszorral a függőfolyosón néprádióból hallgatta a meccseket. A mérkőzés idejére, a másfél-két óra alatt minden különbség eltűnt közöttük. Kerestük a lehetőségét, hogyan lehetne újra erősíteni a közösségi létet a zenével. Így jutott eszünkbe a templom, mert ez az a hely, ahol az emberek lelkileg-szellemileg összekapaszkodnak, és közösségben tudják érezni a muzsika hatalmát. ”

Kóbor János kifejtette, az Oratóriummal abszolút Omegát kap a közönség, semmiféle nem omegás szám nincs benne. „Azt viszont nem mondanám, hogy best of Omega – tette hozzá. – Azokat a számainkat válogattuk össze, amelyek szövegükkel, hangulatukkal illenek a templomi környezetbe. Oratórium lemezünkön van új szám is, de nem lenne Omega-koncert az Omega-koncert, ha nem illesztenénk bele azok az emblematikus dalainkat, amelyeket mindenki vár egy-egy fellépésünkön. Elég nehéz elképzelni az Omega-koncertet a Gyöngyhajú lány és hasonlók nélkül.”

Debreczeni Ferenc dobos ezt azzal egészítette ki, hogy az új technikai lehetőségeket kihasználva már a 90-es évek végén próbálkoztak régebbi számaik újrafeldolgozásával. „El is készült jó pár »átírt« mű, de rájöttünk, hogy ezzel igazán nem léptünk előre – mondta. – Ezután jött a szimfonikus hangszerkíséret alkalmazásának ötlete. Van ennek persze előzménye, hiszen korábban is készítettünk már egy szvitet klasszikus zenekar közreműködésével az egyik nagylemezünkre. Az újra felvett dalainkhoz hozzákomponáltuk a klasszikus zenekari megszólalást, így született meg az Omega Rapszódia című albumunk. Majd elkészült az instrumentális Omega Szimfónia, kimondottan klasszikus zenei megszólalással – szöveg és ének nélkül. Az Omega Oratórium anyagában pedig az együtt megszólaló rockos és szimfonikus vonalat viszük tovább, kiegészítve nagyorgonával és kórussal.”