Nyolcvanéves lenne Jankovics Marcell

A vizuális világ, melyet a hetvenes években létrehozott, merően eltért az akkori animációs filmek sémáitól. Jankovics Marcell kézjegye azonban nemcsak negyven évvel ezelőtt volt formabontó, művei ma is újszerűen hatnak. Egy interjúban így emlékezett vissza arra, hogyan alakult ki meghatározó stílusjegye: „Új megoldást kerestem arra, amit a montázsról mondtak az oroszok, tehát, hogy ha két képet összerakok, akkor a vágás új értelmet ad. Engem izgatott annak lehetősége, hogy ezt ki lehet bontani. Hogy a metaforát metamorfózissá lehet alakítani: tehát ami a két kép között történik, az sem mindegy.” Ennek klasszikus példája a János vitéz egyik nyitó képsora, ahol a szerelmes párra, az Iluskára és Jancsira boruló juhászsuba alakja szerelmes galambpárrá formálódik át. A János vitéz volt Jankovics első nagyfilmje. Ennek apropója Petőfi Sándor születésének 150-ik évfordulója volt – Jankovics huszonkét hónapot kapott első filmjének gyártására, ami monumentális feladatnak ígérkezett a kezdő rendezőnek. A filmet meghatározó stílus inspirációját az 1968-as Sárga tengeralattjáró adta. A Beatles-tagok Jankovics kortársai voltak, de a film jelentősége a zenén túl számára a radikálisan új utat választó képi világ volt. Az animációnak akkoriban két nagy irányzata volt, a Disney-féle Hollywood és a New York-i UPA, mely az európai irányzatokat követte. „Kellett nekem egy harmadik, mert én egyikben sem éreztem magam igazán jól. A Sárga tengeralattjáró jó indulási pont volt ehhez” – emlékezett később vissza Jankovics, aki szerint a film a formai változatosság lehetőségét nyújtotta. A János vitézben sokszor például békaperspektívából nézünk a főhősre – valószínűleg mindenki emlékezetében a hatalmas csizma, és ahogy a felfele tornyosuló alak feje a felhőkbe veszik. 

A János vitéz 1973-as bemutatója meghatározó pillanat Jankovics számára. A hippikorszak grafikája rányomja bélyegét az elkövetkező munkáira – a Fehérlófia című filmjét például a pszichedelikus animáció műveként ünnepelték világszerte, évtizedekkel az elkészülte után. A János vitéz alapozza meg azt is, hogy a magyar kultúrtörténet Jankovics központi témájává váljon. A magyarok eredettörténete, mítoszok, ősi motívumok és az ősök világképe volt az, amivel hosszabb művei behatóan foglalkoznak.

Míg a Magyar népmesékhez rendezőnek kérték fel, a Fehérlófia nem számított ideális témának az akkori rezsim szemében. Jankovics forgatókönyvét, mely az örök körforgást vizsgálja, hosszú-hosszú vitákat követően is elutasították, annak ellenére, hogy ekkor már befutott művésznek számított. A kommunista rendszer a körforgás motívumát kifogásolta, mely helyett fejlődést és haladást akart látni. A film végül 1981-ben készülhetett el.

A felszínes nemzetieskedés mindvégig távol állt tőle. Jankovicsot a mélyebb összefüggések érdekelték. Az utolsó munka, melyre felkérést kapott, Arany János Toldijához készült animációs filmsorozat, melyet a Duna Televízió idén szeptemberben kezdett vetíteni. Az alapján, amit már a gyártás folyamata idején tudni lehetett a sorozatról, sokan megütköztek azon, hogy Toldi Miklós figurája szőke hajkoronát kapott. Jankovics ennek apropóján ezt mondta a Heti Válasznak: „nem igaz, hogy aki magyar, az mind busa barna, és a magyar népmesék férfihőse is rendszerint aranyhajú. Másrészt Toldi csupa olyan dolgot csinál és tud, amihez szőkének, helyesebben aranyhajúnak kell lenni. Toldi egy magyar naphérosz: a szupererő, a természetfölötti vadság és a kegyetlenség, ami jellemzi őt, emberfölötti.” 

A múlt, a történelem,és a magyar irodalmi klasszikusok kiemelkedően fontosak munkásságában, azonban rossz szemmel nézett arra, mikor ezekhez nem igényes módon nyúlnak – ezt azoknak sem nézte el, akik politikailag közel álltak hozzá. Egyik utolsó interjújában a pozsonyi csatáról készült animációs filmet lehangolónak nevezte. „Nem fognak örülni annak, hogy ezt mondom, de engem nem lehet emiatt kirúgni az állásomból, mint ahogy kirúgták azokat, akik kritizálni merték. Valakinek ki kell mondania, hogy ez nagyon rossz irány. Ilyet nem szabad csinálni” – mondta akkor Jankovics Marcell. 

Jankovics két legnagyobb művét, a János vitézt és a Fehérlófiát tavaly digitalizálták, ennek akkor nagyon örült. Nagy tervét, hogy elkészíthesse a Toldi egész estés változatát, már nem tudta megvalósítani. Sisyphus című rövidfilmjét a hetvenes években Oscarra jelölték, három évvel később Cannes-ban a Küzdők című rövidfilmje Arany Pálmát nyert. Az ember tragédiájának adaptációján több mint húsz éven át dolgozott. 1987-ben Kossuth-, 2007-ben Prima Primissima díjat kapott. A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke volt.