Nyelvi közönségszolgálat indul

„Akik szívesen részt vennének valamely testület munkájában, írjanak nekünk.” Dömötör Ede felvétele Milyen feladatokat lát el a nyelvi iroda? Milyen formában és tartalommal képzelik el a működését?

A Gramma Nyelvi Iroda célja egyrészt az, hogy összefogja a nyelvtudomány és néhány más társadalomtudomány körébe tartozó kutatásokat Szlovákiában, különös tekintettel a magyar nyelv szlovákiai változataira vonatkozó nyelvészeti kutatásokra, másrészt pedig az, hogy a kutatási eredményeket a gyakorlatban is hasznosíthatóvá tegye a nyelvtervezésben és a nyelvi tanácsadásban, ezzel pedig lehetővé tegye a magyar nyelv hivatalos nyelvként való használatát Szlovákiában. A kisebbségi nyelvtörvény eléggé szűk körű jogokat biztosít, de az emberek nagy többsége még ezekkel a jogokkal sem tud élni. A törvény hatályba lépése óta csak nagyon kevés ember fordult magyar nyelvű beadvánnyal a hatóságokhoz. Elsősorban azért, mert a szlovákiai magyarok zöme csak szlovák nyelven tudja megfogalmazni kérvényét, a hivatali ügyintézésben használt űrlapok is többnyire szlovák nyelvűek.Kik végzik a háttérmunkát?

Az irodának öt belső munkatársa van: Szabómihály Gizella, Misad Katalin, Simon Szabolcs, Menyhárt József és én. Az iroda vezetője Szabómihály Gizella, akinek közöttünk a legnagyobb a gyakorlata és az elméleti tudása a nyelvtervezést illetően, ezért a nyelvtervezési munkáknak is ő a felelőse. Misad Katalin a nyelvi közönségszolgálatért felel, amely – ha minden jól megy – januárban kezd el működni, igaz, egyelőre kísérleti jelleggel. Valószínűleg heti egy vagy esetleg két alkalommal lehet majd az irodába telefonálni vagy személyesen ellátogatni, viszont e-mail-üzeneteket folyamatosan tudunk fogadni. Simon Szabolcs a nyelvi adatbázisok építéséért felel. Ugyanis a Szlovákiában beszélt magyar nyelv különféle változatainak jobb megismerése érdekében nyelvi adatbázisokat kell létrehoznunk. Egyebek között nagy mennyiségű szöveget kell felhalmozni, újságcikkektől kezdve spontán beszélgetésekig, interjúkig, melyeket kódolni kell, hogy feldolgozhatóak legyenek. Ezek felhasználásával lehet azután létrehozni strukturált adatbázisokat, azaz különféle nyelvi és más adatokat tartalmazó magyar-szlovák és szlovák-magyar (szak)szójegyzékeket. Menyhárt József a szervezőtitkár, ő végzi a kutatásszervezési és bibliográfiai adatgyűjtési tevékenységet, valamint az iroda működtetésével kapcsolatos szervezési feladatokat. Én vagyok az irodának a tudományos titkára, nekem az a feladatom, hogy összefogjam a tudományos kutatást. Az iroda valamennyi belső munkatársa más területek munkájában is részt vesz, főleg a tudományos kutatásban, ami érthető is, hiszen mindnyájan nyelvész kutatók vagyunk. Az iroda valamennyi munkatársa egyéb teendői mellett végzi ezt a munkát. Ezért terveit csak akkor tudja megvalósítani, ha nagyszámú külső munkatársra tesz szert. Négyféle külső munkatársi testület van szerveződőben: az egyiket szlovákiai, magyarországi és más Kárpát-medencei magyar nyelvészek fogják alkotni, és feladatuk az lesz, hogy szakmai kérdésekben dolgozzanak ki állásfoglalásokat. Ők fognak segíteni a nyelvtervezés során fölmerülő problémás esetekben is, amikor például nehéz eldönteni, hogy egy szlovák szónak, kifejezésnek mi legyen a magyar megfelelője. Főként azoknak a területeknek a terminológiája okoz gondot, amelyek összefüggnek a szlovák intézményrendszerrel, jogrendszerrel, és ezért nem mindig lehet „egy az egyben" a magyarországi terminológiát alkalmazni. Ezenkívül a megnevezések állandóan változnak, ezért felmerül a kérdés, ha Magyarországon megváltozik a megnevezés, Szlovákiában pedig nem, akkor a szlovák vagy a magyar nyelvben bekövetkezett változásokat kell-e követnünk. Ahol csak lehet, a magyarországi terminológiát kívánjuk elfogadtatni, de nem egyszerű eldönteni, melyek azok a területek. Ezért is van szükségünk neves nyelvészek segítségére. A másik testület a sajtótanács, melynek tagjai a szlovákiai magyar tömegtájékoztató eszközök képviselői, akik közvetíteni fogják felénk a munkájuk során fölmerülő nyelvi problémákat, s olykor-olykor esetleg „fejtágítókat" is szervezünk a számukra. A harmadik testület, a szakértőtanács, a különféle tudományágak és szakmák szakembereiből fog állni, a jogtudománytól kezdve a földrajztudományon keresztül egészen a mezőgazdaságig. Ezekhez fordulnánk segítségért, amikor valamely tudományág vagy szakma műszavaival kapcsolatos nyelvi kérdéseket kell megoldanunk, hiszen mi nyelvészek vagyunk, nem érthetünk a gépészethez vagy az orvostudományhoz. A negyedik testület tagjai olyan emberek volnának, akik terepmunkásként vagy más minőségben részt szeretnének venni egy-egy konkrét nyelvészeti kutatási projektumban. Ők alkotnák a kutatómunkások hálózatát. S ha már ide lyukadtam ki, meg is ragadnám a lehetőséget, és megkérném azokat, akik szívesen részt vennének valamely testület munkájában, vagy legalábbis szeretnének róla közelebbről tájékozódni, írjanak nekünk a Gramma Nyelvi Iroda címére.Ez egyedüli kezdeményezés, vagy van hasonló intézmény máshol is?

A kezdeményezés eredetileg kifejezetten a kisebbségi nyelvtörvényhez kapcsolódott. Az MKP annak idején minket is bevont a kisebbségi nyelvtörvény tervezetének előkészítésébe. A törvényjavaslatba indítványunkra bekerült egy bekezdés, melynek nyomán állami intézményként létrejöhetett volna egy nyelvi iroda. Ez az intézmény nemcsak a magyar nyelv, de az ukrán, ruszin, roma nyelv nyelvtervezési kérdéseivel is foglalkozott volna. Ezt a törvényjavaslatot a szlovák törvényhozó testület végül is nem fogadta el. Idén azonban áttörés történt, ugyanis az ügyet felkarolta az MTA Nyelvi-Etnikai Kisebbségkutató Intézete Szarka lászló vezetésével. Sajnos már megszoktuk, hogy nem szlovák, hanem magyar forrásokból valósítjuk meg elképzeléseinket, azt gondolom ez így helytelen, de jobb a semminél. Az Akadémia úgy döntött, hogy létrehoz öt kutatóállomást, mégpedig Szlovákiában, Kárpátalján, Erdélyben, Vajdaságban és Horvátországban. A nyelvi iroda ennek a kutatóállomásnak fogja ellátni a feladatait. Az Akadémia egyelőre csak az idei és a következő évre tudta számunkra garantálni az anyagi támogatást, de bízom benne, hogy sikerül majd bebizonyítanunk, hogy hasznosak vagyunk és szükség van ránk, s akkor az iroda remélhetőleg a későbbiekben is támogatáshoz jut. Már most is nagy örömmel látjuk, hogy számos szlovákiai magyar intézmény hajlandó velünk együttműködni, többen jelezték azt is, hogy az említett testületek munkájába szívesen bekapcsolódnának, sőt vannak, akik anyagi támogatással szeretnének hozzájárulni az iroda működéséhez.