Néma nappalok, zord éjszakák

Két külföldi produkcióban játszott az ötvenes-hatvanas évek ünnepelt színésznője, Bara Margit. Előbb a Peter Karvaš színműve nyomán készült Éjféli misében, majd az 1975-ben NDK–csehszlovák koprodukcióban forgatott Hazudós Jakabban. Ez utóbbi videóváltozatát meg is kapta annak idején, Krejčík alkotását azonban csak a moziban láthatta, amikor Magyarországon is bemutatták.

Egy kispolgári család története a film 1944-ből. Még ropognak a fegyverek, partizánharcok dúlnak a hegyekben, náci megszállás alatt a festői szlovák kisváros. Karácsonyt ünnepelne már a család, meghitten, félelem nélkül. Nagyobbik fiuk a Hlinka-gárda tagja lett, férjezett lányuknak, Angélának (Bara Margit) a házukban lakó német parancsnok udvarol, s titokban viszonyt is kezd vele. Huszonéves fiuk, aki egyetemista, a partizánokkal szövetkezett. Amikor lábán lövést kapva megszökik a németek karmaiból, és fent, a padláson operálják, lent, a szobában az ünnepi asztalnál ül a család, miközben a Stille Nachtot zongorázza a német tiszt. Karvaš drámájának ez a csúcsjelenete. A túlélésért még a nácikkal is együttműködni látszó család úgy rettegi végig a németek házkutatását, hogy közben Angéla a maga csatáját is megvívja. Egyrészt a férjével, aki mindent sejt, másrészt a parancsnokkal, aki mindent megkap tőle. De a szülők is két tűz között állnak: az egyik fiuk partizán, a másik bedőlt a nácikat kiszolgáló gárdának.

Angéla, aki a kisváros cukrászdáját vezeti, öccse épségét féltve, az életét kockáztatva csempészi be a házba a kórház orvosát és nővérét. Bara Margit drámai szerepei sorába (Szakadék, Láz, Bakaruhában, Csempészek, Ház a sziklák alatt, Pár lépés a határ, Zápor, Katonazene, Pacsirta, Aranysárkány, Hideg napok) ez is jól illik. Nem is marad adósunk egyetlen elfojtott jajszóval sem. Arcáról az egész család kétségbeesését, szülei tehetetlenségét, öccse hazafias érzelmeit, bátyja behódolását, férje beletörődését leolvashatjuk. A legnagyobb tragédiája mégis az ő hűtlensége, amellyel ugyan szeretteit védi, felmentést mégsem ad magának. A meghasonlott lélek éles nyilallásait finom jelekkel adja tudtunkra, könnyei igazak, reszketése átragad ránk.

Jozef Kroner és Hana Meličková játsszák a szülőket, Ivan Mistrík a kisebbik, Karol Machata a nagyobbik fiút, Ladislav Chudík pedig Angéla férjét.

„Ők már tapasztalt színészek voltak – eleveníti fel az emlékeit a kórházi nővért alakító Emília Vášáryová. – Én először játszottam műteremben, először csókoltam kamera előtt, és először láttam közelről filmsztárt. Bara Margit gyönyörű szemű és gyönyörű kezű színésznő volt. Mindenkit lenyűgözött a produkcióban. Még Jiří Krejčík szemében is láttam a tüzet, amikor vele beszélgetett. Angéla szerepére több hazai színésznő pályázott, köztük olyanok is, akik színpadon már megformálták. A rendező választása azonban Margitra esett, hiszen ő volt a legszebb, és tudta, hogy remek színésznő, látta valamelyik magyar filmben. Sokan voltak csalódottak a döntése miatt, intrikáik szerencsére nem jutottak el Margit fülébe. A stáb minden férfitagja rajongott érte, a kezét csókolta. Mi ketten hol oroszul, hol magyarul beszélgettünk, akkoriban még gyakran jártam haza, Selmecbányára, és még jól értettem magyarul. Margit nemcsak szép és okos, művelt nő volt, franciául és németül is beszélt. A bemutató után egy évvel a cannes-i fesztiválon találkoztunk. Akkor már mindketten egy másik filmet képviseltünk. Margit nagyon kedves volt velem, bemutatott a nagynevű magyar kollégáknak, ami nekem, a pályája elején álló színésznőnek nagyon jólesett, és még közös fotónk is lett. Nekem nagyon szép emlékeim vannak róla. Nem véletlenül istenítették őt, valóban csodálatosan viselkedett.”

Jiří Krejčík filmjében – nagy örömére – Bara Margit nem egy passzív szépasszonyt játszott, szövegét pedig, hogy megkönnyítse az őt szinkronizáló pozsonyi kolléganője munkáját, végig szlovákul mondta. Peter Karvaš a következőt nyilatkozta a forgatás során: „Boldog vagyok, hogy Bara Margit elvállalta Angéla szerepét. Úgy érzem, ez a szerep, amely nagyobb, jelentősebb, központibb a filmben, mint a drámában, ezzel még külön hangsúlyt kapott.”

Bara Margit évek óta szótlanul éli az életét. Írni és olvasni sem tud. Súlyos agyvérzése óta férje és lánya felváltva gondoskodnak róla.

„Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy filmet nézzünk – mondta a telefonban Gyarmati Dezső. – Margit is, én is erősen betegek vagyunk. Az igényeink lényegesen alászálltak.” Majd hozzátette: „Maradnak a séták.”

És maradnak a filmek is, köztük a kor sematikus alkotásai közül magasan kiemelkedő Éjféle mise. Egy legendás szépségű színésznő döbbenetes erejű, nagy alakítása.