<p>Martin Scorsese Némaság című filmjének története a 17. századi Japánban játszódik. A film két keresztény hittérítő veszélyes útját követi nyomon, a kemény vallásüldözés idején. Amikor a szamurájok embertelen eszközökkel tiporták a „japán sárba” az idegen „kultúrát”.</p>
Nem nyomja el a hús szagát a tömjén illata
Az arisztokrácia tart az idegen civilizációtól, ezért tűzzel-vassal irtatja a keresztény tanokat, elsősorban persze a terjesztőit, a hittérítő papokat és azokat a japánokat, akik már felvették a kereszténységet. (Noha többen közülük nem értik az új hit lényegét, hiszen a frissen megkeresztelt csecsemő szülője a keresztelést követően az iránt érdeklődik, hogy gyermeke már a Paradicsomban van-e.) A portugál hittérítő, Sebastiao Rodrigues (Andrew Garfield) hiába érvel úgy, hogy a hit, amit hoztak, az igaz hit a szent igazsággal, a helyi „inkvizíció” azzal vág vissza: de a japán sárban nem tud gyökeret verni.
A Némaság két ifjú portugál szerzetes, a jezsuita Rodrigues és társa, Francisco (Adam Driver) útját járja végig. Azért érkeznek a kereszténységet üldöző szamurájok földjére, hogy megkeressék egykori mesterüket, Cristóvao Ferreira atyát (Liam Neeson), aki évekkel korábban indult el missziós útra. A japánoknak azonban sikerült megtörniük, és megtagadta hitét. Rodrigues borzalmakkal, árulásokkal, meghasonulásokkal és kételyekkel teli útja végén eljut Ferreirához, aki hitterjesztés helyett az asztronómia tudományával foglalkozik. A film végső megoldásként részben azt mutatja meg, milyen hatást vált ki ez a találkozás a küldetésében egyre erősebben kételkedő Rodriguesben.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"266022","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]
Scorsese úgy bontja ki a szamurájok és a hittérítők konfliktusát, hogy a hívő és a nem hívő ember is megtalálja a filmben a maga igazát. Lehet úgy is nézni és értelmezni a Némaságot, hogy a mártíromság vállalása szent eszköz a kereszténység elfogadásához vezető úton – így Rodrigues kálváriája kínzó gyötrelmekkel társuló együttérzést vált ki a nézőben. De úgy is nézhető a történet, hogy végig azon töprengünk, lehet-e kegyes az út, amely annyi szenvedést, kínt, vért, emberéletet követel. Ilyen szemszögből nézve pedig valamiféle dacos ellenállással társuló empátiát váltanak ki az elevenen elégetett testek, a porba hulló fejek és a tengerbe fojtott életek. Érezzük, hogy a tömjén illata – miként elhangzik – nem képes elnyomni az égő hús szagát. Ez emészti Rodriguest is, ettől rendül meg hitében. Emiatt – az emberáldozatokat látva – erősödnek kételyei: nem a némasághoz imádkozik-e?
Scorsese a vallási vonalat nem csomagolja fennkölt pátoszba. Ellenvetéseket is felsorakoztat a japán „inkvizítor” érveivel, amelyek erős hangsúlyt kapnak. De a mozi azt is megkérdezi: vélt igazunk védelme feljogosít-e a vélt ellenség üldözésére?
Bár a filmet nagy Oscar-esélyesnek tartották, a legjobb operatőr kategóriában jelölték csupán. Akár meg is kaphatja – a fényképezés végig kiegyensúlyozott.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.