Moszkva zokogni fog

A június 23-án kezdődő seregszemle a világ tizennégy A kategóriás nemzetközi filmversenyének egyike, élén az Oscar-díjas Nyikita Mihalkov (Moszkva nem hisz a könnyeknek, A szibériai borbély, csalóka napfény) áll.

Nyitófilmnek a Transformers harmadik részét (Dark of the Moon, A Hold sötét oldala) választották a szervezők, amely A Föld utolsó esélye szlogennel várja magyar nézőit. Dörzsölt szakmabeliek azt jósolják: az idei év egyik legnagyobb kasszasikere lehet a film, amelynek főszereplői, Optimus, Recsni, Űrdongó, Csatér és Acélfej újabb akcióba lépnek, s a második részben elszenvedett vereség után hatalmas bosszúra készülnek. Az Egyesült Államok és Oroszország között zajló űrfegyverkezési versenyt is gazdagon ecsetelő filmbe új karakterek is bekerültek, hogy még nagyobb tömegeket hódítsanak az amúgy is világszerte hatalmas érdeklődésnek örvendő 3D-s alkotásnak.

A cseh filmgyártást Václav Havel első (és minden valószínűséggel utolsó) rendezése, a saját drámája nyomán forgatott Távozás képviseli a versenyben. Idén márciusban volt a bemutatója, s azóta negyvenezer néző látta. A történet főhőse egy öregedő kancellár (Josef Abrhám), aki sokéves szolgálat után búcsúzik hivatásától – és a hatalomtól. Mindarról, amit munkája során megélt, megtapasztalt, régi barátnője (Dagmar Havlová) társaságában elmélkedik. Havel drámáját elsőként a prágai Archa Színház mutatta be, azóta tizennégy nyelvre (köztük magyarra is) lefordították, és több színház műsorára tűzte a világban. Zágrábban Jiří Menzel állította színpadra.

Magyar rendező alkotása is bekerült a moszkvai fesztivál versenyprogramjába. Elek Judit Visszatérés című, magyar–román koprodukcióban, svéd közreműködéssel készült alkotása a diktatúrák miatt értékválságba került ember drámáját mutatja be, amelybe néhány önéletrajzi elemet is beleszőtt a rendező.

Fischer Katica, a történet központi figurája kislányként Erdélyben élte túl a holokausztot, majd Svédországban telepedett le. Apja halála után, neurológus svéd férje biztatására hazalátogat szülőföldjére, hogy így próbáljon megszabadulni az életben maradása miatti kínzó önvádjaitól. 1980-ban, a Ceausescu-éra legsötétebb korszakában tér vissza egykori hazájába, ahol lépten-nyomon szembesülnie kell a kommunista diktatúra nyomasztó valóságával, és a „nagy útra” őt elkísérő férje és húga között kibomló szerelemmel is. A film másik szálának hőse Katica gyerekkori pajtása és ifjúkori szerelme, a diktátort erdészként szolgáló Sándor, aki éppen a Kárpátok géniuszának készíti elő megrendelt medvevadászatát. Sándor annak idején megmentette Katica életét, bújtatta, és élelemmel látta el. Kettőjük története hirtelen hasonlatossá válik: Katica éppen akkor szembesül férje hűtlenségével, amikor Sándor rájön, hogy felesége megcsalta. De amíg Katica múltját és elveszettnek hitt emlékeit meglelve visszatér férjéhez, addig Sándor végérvényesen elveszíti élete értelmét. A film két főszerepét a kanadai születésű, ma már Los Angelesben élő és főleg televíziós produkciókban szerepet vállaló Kathleen Gati, vagy ahogy nekünk kedvesebb: Gáti Kati és az erdélyi Demeter András alakítja. Elek Judit és Gáti Kati személyesen is jelen lesz a moszkvai fesztiválon, de ott lesz a francia mozi egyik legnépszerűbb színésze, a Kék mélység delfinlelkű búvára, Jean-Marc Barr is, aki állandó munkatársával, Pascal Arnolddal közösen egy tömeggyilkosról forgatott filmjét, az Amerikai fordítást mutatja be a mustra nemzetközi közönségének.

Moszkva 33. filmfesztiváljának zsűrijében két jeles filmrendező, a mexikói Arturo Ripstein (Az ezredes úrnak nincs, aki írjon) és az izraeli Amos Gitai (Free Zone) lesz az elnöki posztot betöltő spanyol színésznő, Geraldine Chaplin „udvari tanácsosa”.