Miből költhet a költő?

A tavasz első napján, március 21-én A költészet világnapját is ünnepeljük, az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO 1999-es döntése óta.

A tavasz első napján, március 21-én A költészet világnapját is ünnepeljük, az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO 1999-es döntése óta. Csakhogy: van-e ünnepelnivalójuk az érintetteknek?

Nehéz a sorsa a koszorús költőnek ma Magyarországon: ha Kisvárdán is kapható új verseskötete, Sümegen már hiába keresnénk, vagy fordítva. Az átlagosan 600-800 példányban megjelenő verseskönyvekből nem jut minden könyvesboltba Petőfi hazájában.

Szórványosan fellelhető poétáink nevezhetők-e sikeres szerzőknek? Költői kérdés a javából. Mint ahogy költői kérdés volt egykor a Petőfit foglalkoztató is: vajon talál-e kiadót verseinek a fővárosban, ahova gyalogszerrel vergődött el Debrecenben átfagyoskodott tele után? Petőfi talált. Támogató alapítványok és nemzeti kulturális alap híján akkor – Vörösmarty eszmei támogatásával – Tóth Gáspár szabómester pénzéből jelenhetett meg a kézirat. De már például a ma kötelező olvasmányként számon tartott János vitéznek hónapokig nem akadt kiadója.

Lator László irodalomtörténész írja, hogy József Attila első verseskötetére, „A szépség koldusára százötven makói fizetett elő, a Nagyon fájjal sem volt könnyebb”. Prózában sem egyszerűbb a helyzet: a magyar literatúra kiváló tollú mestere, Krúdy Gyula halála előtt két évvel nem talált kiadót Az élet álom című elbeszélés-gyűjteményre, amit végül saját költségén volt kénytelen megjelentetni. Ugyancsak a XX. században egy kolumbiai író tíz évig házal első regényével, míg végre 1955-ben kiadót talált rá. Az évtizedig elutasított szerző nem más, mint a későbbi Nobel-díjas, Gabriel García Márquez. Az egykor az irodalmi Nobel-díj magyar várományosaként emlegetett Weöres Sándor (első kötete magánkiadás) Tűzkút című kéziratát a Szépirodalmi Kiadó 1964-ben visszautasította. Szerencsére a párizsi Magyar Műhely meglepő gyorsasággal kiadta a könyvet. Az egyetlen magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre Sorstalanságát először szintén visszautasították. Mikor a regény 1975-ben végre megjelent, teljes csend fogadta. Kiadói melléfogás vagy késve felismert tehetség? A világirodalom számos példája segít a válasz megfogalmazásában.

Agatha Christie 1915-ben fogott hozzá első regényéhez. A Styles rejtélyét több kiadónak is elküldte – összesen tíz alkalommal utasították vissza. A folytatást jól ismerjük: a krimi koronázatlan királynőjének több mint száztízmillió kötete talált gazdára.

Párizsban az 1919-ben alapított Gallimard könyvkiadó nem ismerte fel az egyik legeredetibb prózaíró, Raymond Roussel tehetségét és visszautasította Marcel Proust első könyvét. Frissebb és magyar vonatkozású példa a fény városából: Chantal Philippe önszorgalomból lefordította Szabó Magda egyik regényét, s évekig házalt vele a nagy francia kiadóknál. Senkit nem érdekelt a debreceni írónő és műve Párizsban – ahol néhány évre rá a legjobb külföldi szerzőnek járó Femina-díjat Szabó Magdának adták át.

Svédországban Astrid Lindgrennek, a Harisnyás Pippi írójának könyvét előbb egy nagy kiadó viszszautasította, majd amikor egy másiknál mégis megjelent, a kritika igen fagyosan fogadta az 1945-ös első kiadást. A „célközönség” azonban döntött: a regényt 60 nyelvre fordították le.

Legfrissebb példánk Nagy-Britanniából való. Jószerivel az összes nagy angol kiadó visszautasította J. K. Rowling kéziratát, míg végül 1995-ben a Bloomsbury elfogadta és 1999-ben Harry Potter és a bölcsek köve címmel megjelentette. Nem tudni, mit érezhettek a fanyalogva elutasítók, amikor a visszadobott kéziratot már az első évben 30 nyelvre fordították le.

Hat-nyolcszáz példányban megjelenő poétákkal kezdtük. Vigasztalásukra befejezésül egy múlt századi, akkor még kezdő novellista esete. E fiatalember első novelláskötetéből 11 példány fogyott el. Mivel tízet maga a szerző vásárolt meg, gyakran eltűnődhetett rajta, vajon ki lehetett egyetlen vásárlója-olvasója. Akárki is volt, az ĺtélet és az Átváltozás olvasásakor az elidegenedés legnagyobb XX. századi írójának tartott Franz Kafka írásművészetét élvezhette.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?