Mi lett volna, ha az 56-os forradalom másként alakul?

Nyugaton kedvelt zsáner az alternatív történelmi regény, novella, tájainkon viszont valahogy nem igazán dívik. A másik forradalom – alternatív ötvenhat című antológia koncepciója tulajdonképpen pofonegyszerű, mégsem jutott eddig senkinek eszébe arra kérni írókat, hogy függetlenítsék magukat a tényektől, és írjanak olyan szöveget, amelyben az 56-os események másképp alakulnak.

A Cser Kiadó, illetve a Hévíz folyóirat szerkesztőinek bátorságát dicséri ez a projekt: összetrombitáltak 16 szerzőt, és szabad kezet adtak nekik. Kellett is a bátorság, mert ezzel a témával a hivatalos kommunikációban megszokott pátosz miatt nem szokás játszadozni. Ráadásul egy konkrét feladat nem mindenkinek tesz jót. Sokan képtelenek felkérésre írni, mások azt hiszik, hogy igen, de szövegük izzadságszagú. A mozgósítható szerzők is meggondolhatják magukat menet közben, vagy nem adják le határidőre a szöveget. A projekt eredményessége csak az összegyűlt anyag átnézésekor ítélhető meg. Szóval jobb „bejáratott” írókat keresni, mert rosszul is elsülhet a dolog.

Szálinger Balázs és Cserna-Szabó András szerkesztőként tudta ezt, sőt még arra is figyeltek, hogy minden korosztályból kerüljenek nevek a listára, hiszen a fiatalok számára 1956 épp olyan távoli dátum, mint 1848, az idősebbeknek viszont személyes emlékeik is vannak. Bereményi Géza például olyannyira nem tudott elrugaszkodni a valóságtól, hogy azt meséli el, milyen érzés volt tízévesen halomra lőtt embereket látni a Kossuth téren, aztán az iskolában összenézni a tanárral, aki szintén ott volt. És aki később, egy turpisságot büntetve pont akkora pofont adott neki, hogy érezze, de azért ne fájjon. És aki valószínűleg nem csak szemtanú volt ott és akkor, mert a következő évben eltűnt az iskolából. A gyerek- és a felnőtt világ átléphetetlen határai nyílnak meg itt.

Egy másik tíz év körüli fiú a főszereplője Totth Benedek apokaliptikus víziójának (A fekete katona), amelyben az amerikaiak beavatkoznak, ez viszont világháborúhoz vezet. A lerombolt Budapesten jenkik és ruszkik lövik egymást, a lakosság bujkál, földalatti óvóhelyeken élnek az emberek. A srácok viszont fel-felmerészkednek focizni. Egy tömegsír lehet a pálya alatt, mert csontok merednek ki a földből, akadályozva a labdavezetést. A fiú végignézi, ahogy a ruszkik leszednek egy csapat jenki ejtőernyőst, mintha céllövöldében lennének. Az egyik katona haldoklását közvetlen közelről nézi végig. Előtte széttapossa egy döglődő madár fejét. Az agresszivitás mint védőburok, a szenvtelenség mint a túlélés egyetlen módja. Ez a kötet legsötétebb szövege.

Berg Judit 1956 kapcsán írta első „felnőtt” novelláját, amely azért mégis mesés elemre épül: a hősnő csak úgy mentheti meg szerelme életét, ha azt kívánja, ne törjön ki a forradalom. A stand-up komikus Bödőcs Tibornak pedig e kötetben olvasható az első „irodalmi” szövege, egy fergeteges Márai-napló-paródia. Magyarország az USA része, és az idős írót főleg a két kultúra keveredése foglalkoztatja. Maros András novellájában kétmillió magyart telepítenek Oklahomába, és a nagyapa meséli unokájának az 56-os történetet, különös tekintettel a nagymamával való összemelegedésük részleteire. Itt is sok a humor, de cizelláltabban jelenik meg, mint Bödőcsnél.

Szécsi Noémi Rákosit csempészi női ruhában Budapestre (lásd a borítót), aki vissza akarja szerezni a hatalmat, de ehelyett az orosz katonák jól megerőszakolják. Gerlóczy Mártonnál a jövőből érkezett Arnold Schwarzeneggert kínozzák a hírhedt Andrássy út 60-ban. Babiczky Tibor lírai hangnemben fojt meg egy kispárnával egy tiltott határátlépőt. Ebből is látható, hogy van itt minden, de főleg alkotói szabadság és fantázia.

Az antológiához Rainer M. János, a korszakkal foglalkozó ismert történész írt pazar, elgondolkodtató utószót a „mi lett volna, ha...” jegyében. Ennek elemzésére itt és most nincs hely, de már csak emiatt is érdemes beszerezni ezt a színes, változatos kötetet, amelynek szerzői birtokba veszik a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb eseményét.

A másik forradalom – Alternatív ötvenhat. Cser Kiadó, 2016. 248 oldal.