Mészáros Márta filmrendező 80 éves

Később koholt vádak alapján kivégezték, nem sokkal később meghalt felesége is, a gyerekeket 1946-os hazatérésükig a magyar kolónia vette gondjaiba.

Mészáros Márta az ötvenes években elvégezte a moszkvai filmfőiskolát, ezután itthon készített híradókat és riportfilmeket, 1956-tól három évig Bukarestben forgatott dokumentumfilmeket. 1958-ban feleségül ment a szintén filmrendező Jancsó Miklóshoz.

Korai munkái közül az 1961-es Szívdobogás egy kisfiú műtétének történetét meséli el. 1968-ban forgatta első játékfilmjét Eltávozott nap címmel, az állami gondozásban felnőtt, a maga sorsát határozottan irányító fiatal nő szerepét Kovács Kati énekesnőre bízta. További filmjeiben (Holdudvar; Szép lányok, ne sírjatok) is a nők döntéshelyzetei és magatartásformái foglalkoztatták, tabukat döntögető témáit, szemléletmódját itthon olykor kedvezőtlenül fogadták, míg külföldön feminista mozgalmak hivatkoztak rá. Az asszonyi életproblémák ábrázolásához később az 1993-as Magzattal tért vissza. A hetvenes években számtalan díjat nyert, és a legismertebb magyar rendezők egyike lett.

Az 1975-ös Örökbefogadásért a Berlini Filmfesztivál történetében első rendezőnőként kapta meg az Arany Medve-díjat. Az emberi kapcsolatokat újszerűen ábrázoló alkotása volt a Kilenc hónap, majd az Ők ketten is, utóbbi az egyetlen film, amelyben együtt szerepelt Marina Vlady francia színésznő és férje, a legendás orosz színész-énekes Vlagyimir Viszockij.

1982-ben született az önéletrajzi ihletésű Napló-sorozat első része, a Napló gyermekeimnek, majd a Napló szerelmeimnek, a Napló apámnak, anyámnak és a Kisvilma - Az utolsó napló. A filmek a rendezőnőről mintázott Julcsi sorsát és eszmélését követik nyomon gyermekként, kamaszként és fiatal nőként, az utolsó rész a trilógia előzményeiről szól. A kényes politikai téma miatt az első rész időlegesen dobozba került, a bemutatáshoz néhány eredeti híradófelvételt ki kellett cserélni és meg kellett vágni.

Több filmjében választotta központi szereplőnek a múlt egy-egy nagy formátumú alakját: feldolgozta Edith Stein, a zsidókkal sorsközösséget vállalt mártír-apáca (A hetedik szoba), majd az 1956-os forradalom tragikus sorsú miniszterelnöke, Nagy Imre életét (A temetetlen halott), két éve a szociáldemokrata politikus Kéthly Annáról forgatott filmet (Utolsó jelentés Annáról). 2001-ben táncfilmet készített Bartók A csodálatos mandarinjából, tervei között szerepel, hogy filmre vigye Erzsébet királyné, azaz Sissi, valamint Marie Curie életét. Mészáros Márta több mint két évtized után tavaly vállalt ismét színházi rendezést itthon, a Fellini Cabiria éjszakái című filmjéből készült darabot állította színpadra a Karinthy Színházban.

1977-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész lett, 1990-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. Mészáros Márta több évtizedig élt Budapest és Krakkó között ingázva Jan Nowicki lengyel színész, filmjei főszereplője társaként. Korábbi házasságából három gyermeke van, akikkel rendszeresen együtt dolgozik.