Mesés Irodalmi Szemle

A folyóirat hat szerkezeti egységre osztott: a Májusi vizsga irodalom, közélet és társadalomtudomány társításával az időszerű népszámlálást állítja előtérbe (benne: Kulcsár Ferenc esszéje, Gál Sándor verse és Lampl Zsuzsanna jegyzete), a Gyermek, irodalom című öszszeállítás alkotja a szám gerincét, az Arc három alkotói jubileum előtti tisztelgés (egy Mikszáth-tanulmánya fordításával köszöntik a hetvenéves Karol Wlachovskýt; a negyvenöt évvel ezelőtt született Talamon Alfonz arcélét Szalay Zoltán rajzolja meg; a hatvanéves Hunčík Péterrel N. Tóth Anikó beszélget). A Színház az egész… rovatban Száz Pál tanulmánya kapott helyet (az Arvisura Szentivánéji álom című darabjáról); a Szemle rovatban irodalomkritikák és recenziók olvashatók: Füzi László ismerteti a Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett Nemzeti művelődés – egységesülő világ című tanulmánykötetet, Vilcsek Béla Cselényi László rövidprózai gyűjteményét (Az értől a Csendes-óceánig…), Kollarits Krisztina Benyovszky Krisztián monográfiáját (Fosztogatás. Móricz-elemzések), Márkus Béla a Minimál című Balázs F. Attila-verseskötetet, Lacza Tihamér pedig Ozogány Ernőnek a híres magyar asszonyokat bemutató ismeretterjesztő kötetét (A nemzet virágai). Végül Szalay Zoltán rövid ajánlói néhány érdekes áprilisi irodalmi hírről. A Holmi részletes kulturális és irodalmi hírek körképeként szlovákiai magyar irodalmi-kulturális eseményeket rögzít.

S akkor lássuk, mi mindent kínál a kiváló gyermekirodalmi összeállítás. Tóth Krisztina gyermekverseit, Kozsár Zsuzsanna esszéjét a mese világáról, Lackfi János gyermekverseit, Lovász Andrea tanulmányát (Felnőtt gyermekirodalom), Balázs Imre József gyermekverseit, M. Csepécz Szilvia meséjét, Kiss Ottó mesenovelláit, Petres Csizmadia Gabriella tanulmányát (Darvasi László Trapiti… című gyermekregényéről), Tóth Elemér gyermekverseit, N. Tóth Anikó négy mesketéjét, Z. Németh István gyermekverseit, Vörös István gyermekverseit, Bedecs László ismertetőjét a Meseterápia című Boldizsár Ildikó-könyvről, Kovács Lajos recenzió-triptichonját három szlovákiai magyar gyermekkönyvről (Tóth Elemér: A bátor nyúl, Dénes György: Verses állatkert és Gyüre Lajos: Gesztenye Guszti különös kalandjai).

Mi sem természetesebb, hogy a lapot kívül-belül gyermekrajzok illusztrálják.