Megszólalt az Eagles of Death Metal

A klubban, ahol november 13-án koncerteztek, három fegyveres terrorista 89 embert mészárolt le.

A www.vice.com címen található interjúból kiderül, hogy a zenészek közül többen is közvetlen életveszélyben voltak, a frontemberre és a csapat hangmérnökére rá is lőttek a terroristák.

Amikor a zenekar leállt, Matt McJunkins basszusgitáros néhány pillanatig nem tudta eldönteni, hogy a színpadon átvágva az oldalsó kijárat irányába fusson-e vagy hátra, az öltözők felé. Az utóbbi mellett döntött, berohant egy helyiségbe, ahol sérült, vérző emberek is voltak már. „Székekkel barikádoztuk el az ajtót. Valaki a koncert utáni bulira bekészített pezsgősüvegek egyikét kapta fel, hogy azzal védekezzen, ha ránk törik az ajtót. Az egyik lövéstől kilyukadt vezetékből ömlött a víz, hamarosan bokáig ért. Egyre közelebbről hallottuk a lövéseket. Tíz-tizenöt perc elteltével a zaj abbamaradt, majd újra kezdődött, és egy robbanást is hallottunk. Azt hittük, az egész klubot a levegőbe akarják röpíteni” – meséli megrendülten McJunkins.

Julian Dorio dobos, akit Skype-on kérdezett a riporter, szintén részletesen beszámol a történtekről. „Ez egy hangos zenekar. Elég hangosak vagyunk a színpadon, de a lövések hangereje még nagyobb volt. Azonnal leálltunk, én a dobfelszerelés mögül lestem kifelé. Megláttam két férfit, aki a tömegbe tüzelt. Éreztem a lőpor szagát. Embereket láttam futni az oldalsó ajtó felé, aztán azok ketten felugrottak a színpadra és utánuk erednek a gépfegyverekkel. Ekkor hason kúszva elindultam az ellenkező irányba.”

A videofelvételen jól látható, hogy Jesse Hughes frontembert viselték meg legjobban a történtek. Hangja többször elcsuklik, egyszer ki is vonul a teremből, mert nem tudja folytatni az interjút. Ő először a barátnőjét kezdte keresni a kulisszák mögötti káoszban. „Nem láttam Tuesdayt a színpad körül, úgyhogy hátra rohantam. Kinyitottam a folyosóajtót, és akkor szembe találtam magam az egyik merénylővel. Rám szegezte a fegyvert és lőtt, de a golyó az ajtókeretbe fúródott. Gyorsan visszafordultam és mondtam a mögöttem futóknak, hogy arra nem mehetünk. Lefelé indultunk a lépcsőkön és nagy sokára elértük a kijáratot. De Tuesday még mindig nem volt sehol. Lecövekeltem az ajtóban, nem tudtam, mit csináljak. Eden rángatta a karomat (Eden Galindo, gitáros. A szerk.), és ordított, hogy mozduljak már, mire várok. Aztán kintről meghallottam a barátnőm hangját, már tudtam, hogy nem esett baja. Sokan voltak kint, mintha csak álldogáltak volna. Rájuk kiáltottam, hogy meneküljenek, minél messzebbre. Azt hiszem, a sokk miatt nem tudtak mozdulni” – mondta a Vice riporterének Jesse Hughes.

A videó második felében a frontember könnyeivel küszködve elárulja, hogy komoly lelkiismeret-furdalása volt, amiért otthagyta zenésztársait a színpadon, és néhány percig nem gondolt rájuk. Az interjú végén pedig megjegyzi, hogy a zenekar elsőként szeretne fellépni a Bataclanban, ha a klub újra kinyit.

A képernyő jobb szélén látható Shawn London hangmérnök a keverőpult mögött állt a terem végében, közel a bejárati ajtóhoz, ezért az elsők között lőttek rá, de a lövések a pultot érték. „Remek volt a hangulat aznap este, elöl sokan vadul táncoltak, minden egyes számot hatalmas ovációval jutalmazott a közönség. Aztán a hátam mögül lövéseket hallottam. És kezdtek elesni az emberek, akiket megsebesítettek vagy agyonlőttek. Sokan összevissza rohangáltak, nem tudták, merre meneküljenek. Hátra néztem, és láttam, ahogy az egyik férfi egyenesen rám céloz. Ösztönösen hanyatt vágtam magam, ezért azt hihette, eltalált. Körülöttem mindenütt sebesültek hevertek, a padló véres volt. A merénylő egy darabig ott maradt a közvetlen közelemben, és lőtt, és töltött, és megint kilőtte a tárat. Aztán egyszer csak azt ordította: Allah Akbár. Akkor értettem meg, mi történik.”

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210793","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]