Meghalt Cormac McCarthy, sötét jövőnk krónikása

dd

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt a kortárs amerikai próza egyik legnagyobbja, Cormac McCarthy, akinek a nevéhez olyan művek köthetőek, mint a Nem vénnek való vidék vagy Az út.

A szomorú hírt kiadója jelentette be,és fia is megerősítette. A halál okát nem hozták nyilvánosságra. Több kritikus szerint olyan irodalmi nagyságok nyomdokain haladt, mint William Faulkner vagy Herman Melville. Hozzájuk hasonlóan McCarthyt is az emberi szenvedés, a felesleges vérontás és a sors elől való menekülés hiábavalósága foglalkoztatta. Több művében jósolt sötét jövőt az emberiség számára, ezek közül legismertebb a poszt-apokaliptikus víziót prezentáló Az út, amelyből megdöbbentő film is készült. Ez a regény a koronavírus-járvány, illetve az orosz-ukrán háború kapcsán az utóbbi időben ismét reflektorfénybe került.

Az író 1933-ban született Tennessee államban, egyetemistaként kezdett publikálni. Első regénye A gyümölcskertész után jöttek sorban a művek (Odakint a sötétség, Isten gyermeke, Suttree), különösebb visszhang nélkül. 1985-ben jelent meg a Véres délkörök, amelyet a The New York Times az utolsó negyedszázad legjobb amerikai regényei közé sorolt. Az igazi nagy áttörést az 1992-es Vad lovak hozta el számára, amelyért megkapta az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. Később az úgynevezett a Határvidék trilógia további két kötete is megjelent, az Átkelés, és a Síkság városai.

McCarthy hosszú ideig élt ismeretlenségben és nélkülözésben, míg első sikereit el nem érte. A világhírt a 2005-ös Nem vénnek való vidék hozta meg számára, de csak három évvel később, amikor a Coen-fivérek Oscar-díjas filmet csináltak belőle.

Az út 2006-ban jelent meg, McCarthy Pulitzer-díjat kapott érte, és ez lett a legismertebb műve. Szintén megfilmesítették, John Hillcoat rendezésében, Viggo Mortensen és Kodi Smit-McPhee főszereplésével, akik mint apa és fiú egy ismeretlen eredetű katasztrófa után járják a kietlen amerikai kontinenst, a túlélés reményét keresve.

Cormac McCarthynak tavaly egyszerre két könyve is napvilágot látott az USA-ban: a The Passenger és a Stella Maris. Ezek várhatóan idén jelennek meg magyarul. Egy testvérpárról szólnak, akiket lelkiismeretfurdalás gyötör, amiért fizikus apjuk részt vett az atombomba kifejlesztésében.

Az író egész életében kerülte a nyilvánosságot, nagyon ritkán adott interjút.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?