Még egyszer a baconszalonnáról

A közelmúltban felmerült a kérdés napilapunkban: szalonna-e a baconszalonna? Annak ellenére, hogy a baconszalonnával eddig már több nyelvész is foglalkozott, a kérdést még nem sikerült kielégítően megválaszolniuk. Szakismeretek hiánya miatt nem jutottak el a megoldáshoz, mert a megoldás lehetősége a szakfordítók térfelére esik.

Nálunk még fél évszázaddal ezelőtt is a szalonna zsírrétegből állt, hús nélkül, és ha mégis előfordult benne a hús, mint nem standard szalonnát császárhús, angol szalonna, kolozsvári szalonna, oravská slanina néven nevezték meg. Ebben az időben az angolok már géppel végezték a nehéz munkát, és olyan szalonnát ettek, amelynek nagyobb részét színhús tette ki. Ez volt nekik a szalonna, vagyis a bacon (ejtsd: békn). A mi szalonnánkat zsírszalonnaként (fatty bacon) kezelték. Ez időben nálunk, Európa közepén már tanították, hogy hizlalhatunk sonkasertést (80–104 kg), baconsertést (1054–123), tőkesertést (124–131 kg) húskimérés céljából, zsírsertést 180 kg súlytól felfelé. A bacon csak némán olvasva érthető, mert hangosan magyar módra béknt kell ejteni, szlovák módra pedig bekón írnandó és ejtendő. A bacon szó nemcsak szalonnát jelent, hanem sertéstípust, súlykategóriát is.

Mi, közemberek a köznyelvben a bacont inkább kerüljük. Ha a hoteliskolának csúfolt vendéglátó-iparit végeztük el, akkor szóban és írásban kommunikálnunk kellene az angol vendéggel.

Anyanyelvünkben használjuk a hazai terminusokat vagy a leg-egyszerűbb húsos szalonnát, amire az MTV-ben, a Kossuth rádióban és a népnyelvben is találunk példát.

A baconszalonna mint az angolszalonna szinonimája egy többnyelvű és jó hírű szakszótárban is megtalálható. Alatta a szakember nem szalonnaszalonnát ért, hanem azt, hogy bacon típusú sertés szalonnájáról van szó.

Szakterminológiai kérdések megoldása szakismeret nélkül szinte lehetetlen, nélküle könnyen eshetünk a vörös ökör potenciál hibájába.