Magyar – határok nélkül

Budapest. A Balassi Bálint Intézet és az Apáczai Közalapítvány közös szervezésében a hét végén zajlott a Magyar nyelvek és magyarságtudomány a határainkon túl című konferencia. A rendezvénynek otthont adó intézet 2002 januárjában alakult meg a közel fél évszázados múltra visszatekintő Magyar Nyelvi Intézet és az 1989-től működő Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként. Az intézetben lehetőség nyílik a magyar nyelv és a különböző hungarológiai tárgyak tanulására, egyetemi felkészülésre, szakmai utóképzésre és nyelvvizsga tételére, a lektorok és a vendégtanárok külföldi oktatóhelyekre való kijutására. Az intézet a magyar nyelv és kultúra, a magyarságtudomány minél szélesebb körű megismertetése és népszerűsítése céljából kiállításokat, kulturális rendezvényeket, szakmai konferenciákat és ismeretterjesztő előadásokat szervez.

A minapi konferencián a magyart mint idegen nyelvet oktatók gyűltek össze a világ minden tájáról, hogy megvitathassák módszertani, szakmai problémáikat. Szlovákiát Hizsnyai Tóth Ildikó és Horváth Erika, a Magyar Köztársaság kulturális Intézetének a tanárai, valamint Dobos Éva, a pozsonyi Helsinki Polgári Társulás nyelvtanára képviselte. A konferencián részt vettek az argentínai Zrínyi Ifjúsági Kör és az USA-beli Széchenyi Magyar Iskola tanárai, a Londoni Magyar Gyermekcsoport vezetői, a moldvai csángók és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet képviselői, valamint a vajdasági szerbeket oktató magyarnyelvtanár. A résztvevők érdekes szakmai előadásokat hallgathattak, például a tananyag és a módszer kiválasztásáról, megismerkedhettek a korszerű multimédiás anyagokkal. Az intézet tanárai a Nehéz-e a magyar nyelv? címmel megtartott beszélgetésen arról számoltak be, milyen tapasztalatokat szereztek a magyarországi egyetemeken továbbtanulni szándékozó külföldi hallgatókkal. Gósy Mária, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének professzora a kétnyelvűségről tartott előadást. Elmondta, a diák gyakran szembesül azzal a problémával, hogy az érettségi vizsgán nehezen fogalmazza meg a gondolatait. A felmérések igazolják, hogy egy gimnazista az iskolai tanórákon egy hét alatt csupán hat percet beszél, ebből is négy perc jut az idegen nyelvekre, s csupán a fennmaradó két perc marad a magyar nyelven történő beszédprodukcióra.

A szórványmagyarságban élő magyarnyelvtanárok gyakran szembesülnek a vegyes házasságokban születő gyermekek nyelvtanításának gondjaival. Nekik nyújtott segítséget Nyíri Tamásné, Szende Virág és Varga Éva előadása, akik a gyerekek nyelvoktatásában a játékosság és a spontaneitás szerepét hangsúlyozták. A konferencia Csete Örs és Gremsperger László, a rendezvény szervezőinek és védnökeinek összefoglalójával zárult. (her)