Magyar állami kitüntetéseket adtak át a pozsonyi nagykövetségen

Vadkerty Katalin történésznek a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta a szlovákiai magyarság 1945–1948 közötti történetének feltárását és megismertetését szolgáló kutatásai, valamint írói tevékenysége elismeréseként.

Vadkerty Katalin 1963 óta a történettudomány kandidátusa. 1953 és 1958 között a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán oktatott, majd 1960-tól 1987-ig a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa volt. Kutatási területe a 19. századi és az 1867 utáni Magyarország gazdaságtörténete. A rendszerváltást követően a szlovákiai magyarság 1945 és 1948 közötti üldöztetésével foglalkozott. Kutatómunkájának eredményeit az 1993- ban kiadott A reszlovakizáció, az 1996-ban megjelent A deportálások és az 1999-ben napvilágot látott A belső telepítések és a lakosságcsere című monográfiákban foglalta össze.

„Isteni ajándék megélni kilencven évet – mondta a neves történész. – Megélni úgy, hogy az ember gondolkodni tud, véleményt tud mondani dolgokról, emberekkel fel tudja venni a kapcsolatot, külön ajándék. Mondjam azt, hogy én egy isteni ajándék vagyok? Azt azért nem mondom! De munkámhoz, a kutatásaimhoz mindig isteni ajándékként kaptam segítséget. Akkor is, amikor a Történettudományi Intézetben az 1980-as évek elején Cambel akadémikus elvette tőlem a gazdaságtörténetet, és bedobott a politikába. Azzal az indokkal tette ezt, hogy én csak pozitívan tudok írni a kiegyezés utáni magyar gazdaság történetéről. Hát mit írjak, ha azt mutatta a statisztika! A statisztikusok pedig okosabbak, szorgalmasabbak, aprólékosabbak, következetesebbek, mint a történészek. Mi csak összerakjuk a dolgokat. Utána azzal akartak megbízni, hogy írjam meg a csehszlovákiai magyarság történetét, ahogy pártunk és kormányunk parancsolja. Erre azt mondtam, hogy köszönöm szépen, megyek nyugdíjba. És akkor megint jött egy isteni ajándék, a változás. És isteni ajándékként adatott meg számomra a lehetőség, hogy kutathassak egy olyan kort, amelyik a csehszlovákiai magyarság számára genocídium volt.”

Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vette át a felvidéki magyar felsőoktatásban végzett, valamint közéleti munkája elismeréseként.

Juhász György 1992-ben vette át matematika–kémia szakos tanári oklevelét a pozsonyi Comenius Egyetemen. 2012-től a Selye János Egyetemen oktat. Nemzetközi szinten is jelentős az elméleti kémiával és a kémiatanítás módszertanával foglalkozó publikációs tevékenysége. Elnökségi tagja volt a Szlovákiai Felsőoktatási Intézmények Tanácsának, tagja a Selye János Egyetem Tudományos Tanácsának, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanácsnak, valamint az MTA Külső Köztestületének.

A Magyar Arany Érdemkereszttel ismerték el Végh László szociológus és könyvtáros intézményvezetői munkáját és kultúraszervező tevékenységét. Végh László – aki a Comenius Egyetemen politológia–szociológia szakon szerzett diplomát és doktori címet – egyik alapítója, majd igazgatója és mindmáig irányítója a teljes szlovákiai magyar írásbeliséget gyűjtő Bibliotheca Hungaricának. A somorjai könyvtár állományára építve megszámlálhatatlan tudományos tanulmány született. A ma már feldolgozott és az interneten is hozzáférhetővé tett anyagait, valamint a könyv- és levéltár katalógusait Ausztráliától Kanadáig látogatják. Végh László nagy szaktudással vezeti az elődök életét bemutató Honismereti Házat is Somorján.