Kultúra

Magukat nézték a szelmenciek a Nemzeti Színházban

MTI

2015. november 18. 12:55

Budapest | Nagyszelmencről és környékéről érkeztek vendégek a kettéosztott ikerfalu történetét feldolgozó Zoltán újratemetve című darab keddi előadására a budapesti Nemzeti Színházba.
Zelei Miklós, a darab írója az előadás előtti beszélgetésen kiemelte: nagy pillanat, amikor egy történetnek az eredeti szereplői és az abból született mű szereplői egy színházban találkoznak. "Ez a színház ráadásul a Nemzeti Színház, ahol a legfontosabb ügyeinket a lehető legmagasabb művészi színvonalon mutatják be" - tette hozzá.
    
A szerző az ikerfalu - a Szlovákiában lévő Nagyszelmenc és az ukrajnai Kisszelmenc - történetét mintegy húsz éve kutatja, írt róla dokumentumregényt, és részt vett a kilencvenes évek végén a határ megnyitásáért indult polgárjogi mozgalomban. Az ügy egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, a határátkelő 2005 végén meg is nyílt.
    

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"209724","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Zelei Miklós a történetből írt színdarabját a Nemzeti Színház a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal és a Zsámbéki Színházi Bázissal közös produkcióban, Vidnyánszky Attila rendezésében mutatta be 2013-ban.
    
Az író kiemelte: a darab nem a könyv adaptációja, hanem a valós történelmi szituációra kitalált történet. "Sokkal több igazat mondunk, mint amennyi a valóság" - tette hozzá. Elmondta: az, hogy a nagyszelmenciek eljöhettek, az út szervezőjének, Matyi Tamás egyetemi hallgatónak köszönhető.
    
Az út másik szervezője, Varga Tibor az MTI-nek elmondta: Nagyszelmencről és környékéről 70-en érkeztek, a Parlamentben tettek látogatást, majd a Nemzeti Színház épületét és a színdarabot is megtekintik, és éjszaka hazautazik a csoport. "Sokan nem látták még a régiónkból az előadást, úgyhogy nagy öröm számunkra, hogy megnézhetjük" - mondta, hozzátéve: akkora érdeklődés volt, hogy még egy utat szerveznek. Mint mondta, úgy hallotta, azt is tervezik, hogy Nagyszelmencen is eljátsszák majd a produkciót.
    

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"209725","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"302","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Gazsó L. Ferenc, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. MTI igazgatóságának igazgatója a beszélgetésen úgy fogalmazott: ez szimbolikus értékű találkozás a Nemzeti Színházban, fontos, hogy a nagyszelmenciek hogyan látják az előadást, amelyre önálló műként kell tekinteni.
    
Felidézte a Szelmenc-ügyben 2004 májusában tartott washingtoni meghallgatást, az emberi jogi bizottság ülését, amelyen maga is részt vett és amelyet nagy érdeklődés mellett rendeztek meg.
    
Azt kívánom önöknek, hogy egyszer ne legyen Kisszelmenc, Nagyszelmenc, csak Szelmenc - zárta szavait Gazsó L. Ferenc.
    
Tóth István történész, volt beregszászi főkonzul felidézte: az ünnepélyes határmegnyitáskor az jutott eszébe, hogy ez a legmagyarabb szlovák-ukrán határátkelőhely, mind a két felében magyarok élnek.
    
Arról beszélt, hogy mind Szlovákiában, mind Ukrajnában ez a két falu a világvége. Mint mondta, Zelei Miklós dokumentumregénye irányította az ügyre a figyelmet, ennek nyomán valósult meg a washingtoni meghallgatás, amely nemzetközi nyilvánosságot kapott. "Meggyőződésem, hogy a határ megnyitása ennek köszönhető" - hangoztatta.
    

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"209726","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"299","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Kiemelte: a kisszelmencieknek vízum kell az Európai Unióba, Nagyszelmencbe, és ez nekik rengeteg problémát okoz. "Reméljük, hogy egyszer ez is megszűnik, és a szabad mozgás, a szabad átjárás könnyedébb lesz" - mondta.
    
A szerző a Zoltán újratemetve című tragigroteszkben úgy dolgozza fel a kárpátaljai magyarok történetét, hogy metaforikusan a teljes magyar sors benne van. 
    
A színdarab a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán-szlovák határon játszódik Kisszelmencen és Nagyszelmencen, amelyeket a II. világháború végén választottak szét. A darab a világháború végén egy lakodalommal kezdődik, amelyről a vőlegényt a Gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni. Míg a fiú távol van, a menyasszony meghal. A rendszerváltás idején folytatódik a történet: a fiú agglegényként öregszik meg, utolsó kívánsága, hogy egykori menyasszonya mellé temessék a határ másik oldalán, ám ez sem sikerül.
    
A történet alapja Zelei Miklós 2000-ben megjelent, A kettézárt falu című dokumentumregénye.
Önnek ajánljuk