Magánnyomozás a pincében

A pince ugyanis hazai viszonylatban nemzetközi alkotógárdájával kuriózumnak számít – elsősorban erre építették a film reklámkampányát. A szlovák többségi részvételű produkció rendezője orosz. A férfi főszereplője a francia Jean-Marc Barr, akire leginkább A nagy kékség című romantikus dráma, Luc Besson kultfilmjének szerethető búvárként emlékszünk. A női főszereplő Olga Simonova orosz színésznő, aki elmaradhatatlan Igor Volosin filmjeiből. A pincét nézve érthető, hogy miért ragaszkodik hozzá. A fájdalom megannyi fokát képes hitelesen megmutatni. Eszelős energiákkal jeleníti meg a belső harcot, a vívódást, a lelki összeomlást és az újra felállást. Amerikai színész is feltűnik a filmben, John Robinson, akit a független Gus Van Sant 2003-as Elefánt című véres iskoladrámájában láthattunk. Epizodistaként villan fel a fiatalok buliján, de – nem véletlen – mindenkinek megakad rajta a szeme. A külföldieknek egyenrangú társai a főbb szerepeket megformáló hazai színészek. A Varga nyomozót játszó Milan Ondrík a fiatal szlovák színésznemzedék egyik legkarakteresebb egyénisége. Mint mindig, ezúttal is erős karizmát von az általa alakított figura köré. Jana Oľhová szó szerint mélyről hozza a figurát – a mélyszegénységben élő, a kamasz gyerekét egyedül nevelő anya karakterét szinte csak gesztusokból építi fel. A színészcsapatot Bocsárszky Attila és Kassai Csongor is erősíti. A nagyágyúk mellett több az amatőr és kezdő színész, köztük a Lenkát megformáló Simoneta Hladká, vagy a kulcsszerepet alakító Dalyb – Dalibor Štofan, aki sikeres rapper. Ez az első színészi feladata, és tisztességesen megbirkózott vele. Hátborzongatóak a pincés jelenetei, ahogy kezdi felfogni, hogy egyre jobban szorul a hurok a nyaka körül. A néző pedig mind biztosabban sejti, hogy az ő vallomásában lesz a megoldás, ha sikerül belőle kicsikarni. Azért e hosszú lista a színészekről, mert A pincéből főként az alakításuk élvezhető. Illetve Martin Žiaran fényképezésének köszönhetően a professzionális látványvilág, a gondosan irányított fények és színek páratlan összhangjával.

A pince az árván maradt apák és anyák problémájáról szól, arról, mi mindenre képesek a gyerekükért. A film súlyos következményekkel járó drámai eseménnyel mutatja be, milyen mélyre zuhanhat a szülő, ha elveszíti a gyermekét, ugyanakkor azt is érzékelteti, hogy a veszteség és a fájdalom újra összekovácsolhatja, ami széttört, pozitív fordulatot hozhat a megromlott házastársi kapcsolatba. Milant, a rockzenészt Táňa, a felesége válással fenyegeti. Azon az éjszakán, amikor csúfos módon sor kerülne a szakításra, rejtélyes körülmények között eltűnik a lányuk. Buliba indult, hogy barátaival megünnepelje a 16. születésnapját, de a megbeszélt időre nem érkezik haza. Varga nyomozó minden követ megmozgat a felkutatásáért, eredménytelenül. Az apa magánakcióba kezd, hogy megtalálja a lányát, élve vagy halva.

A családi viszonyokat és a főbb szereplők szociális hátterét hirtelen vágásokkal bemutató, felvezető rész egészen a lány rejtélyes eltűnéséig, valamint a végén az apa magánakciója izgalmas, feszes, pergő. A közbülső rész azonban fellazul. A gyerekéért küzdő férj és feleség újraközeledésének lélektani ábrázolása ez, ami az önsajnálat és az önvád kaotikus érzelmi kitöréseiben nyilvánul meg, mi több, alig él más fordulattal, mint magányos autózgatással a vonzó tájban, vagy elrévedésekkel a befüggönyözött lakásban jelentősebb akció, előremozdító cselekmény nélkül. Vannak részek, ahol pihentetni lehet a szemet, anélkül, hogy lemaradnánk bármiről is.