Közösségi házhoz közösség kerestetik

Hogyan tovább Rimaszombatban? címmel hívott össze a közelmúltban közösségi fórumot a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás. A fórum apropóját az adta, hogy elkészült a Közösségi Ház, amely nemcsak a Református Gimnázium vidéki diákjainak nyújt kollégiumi elhelyezést, de benne kaptak helyet a rimaszombati civil szervezetek irodái is.

Az első fórumot B. Kovács István, a társulás elnöke nyitotta meg, aki rögtön a bevezetőjében feltette az ominózus kérdést: van-e Rimaszombatban magyar közélet? Hizsnyan Géza színikritikus szerint úgy van, hogy közben még sincs. Tagadhatatlan ugyanis, hogy Rimaszombatban vannak magyar rendezvények (elég, ha csak a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyre, a Tompa Napokra, a Pósa Lajos Kávéház rendezvényeire gondolunk), de szellemi körforgás nincs a városban, a rendezvényeken nagyjából mindig ugyanazokkal az emberekkel találkozhazunk.

A ház legfontosabb küldetése éppen az lehet, hogy szellemi találkahelylyé válhat. Ahogy Molnár Sándor, a Ház egyik gondnoka elmondta, több számítógép fogadja a látogatókat, megrendelték az összes szlovákiai magyar sajtóterméket, s hozzá a magyarországi napilapokat is, s mivel a fenti szint kollégiumként működik, megteremtődik az esély, hogy az eddig passzív fiatalokat is bevonják a város magyar közéletébe. „Jó lenne, ha mint valaha az én időmben Kassán, itt is tarthatnának kiselőadásokat a diákok” – mondta B. Kovács István. Kovács Tibor tanár, a Gortva Polgári Társulás elnöke szerint viszont nem a közösségi házba kell behozni a diákokat s a közösségi szellemet, hanem ismét meg kellene azt teremteni a középiskolákban, ahonnan eltűntek a régi, szellemiséget sugárzó szakoktatók. Szerinte a magyarok érthetetlen módon kivonultak a rimaszombati közintézményekből, ahonnan teljesen kiveszett a magyar szó.

Kovács Tibor inkább tudományos központként tudná elképzelni az épületet, mert jelenleg mind ez, mind a Petőfi Ház, mind a Csemadok épülete legfeljebb panoptikumként funkcionál. Erre reagálva B. Kovács István kifejtette, hogy nem szeretne gettószellemet az épületben, a ház ugyanis csak felkínál lehetőségeket, de nem szeretne senkire réerőszakolni semmit. „Nem szeretnénk, ha ezentúl ez az épület lenne a magyarok egyetlen találkozási helye, s innen kilépve levetnénk az anyanyelvünket is” – mondta. Csúsz László, a pedagóguszövetség járási elnöke arról számolt be, hogy a szövetség itt kívánja megnyitni regionális irodáját, amely koordinálná a pedagógusszövetség járási szerveinek a munkáját Lévától Rozsnyóig. „Annyi magyar egyetemistát látni vasárnap délutánonként Rimaszombatban a buszmegállóban, de ezek az egyetemisták többnyire nem is ismerik egymást, mert nincs hol találkozniuk” – sóhajtott fel. Hizsnyan Géza szólt a régi Tompa Klub szellemiségéről, amelynek az volt a legnagyobb hiányossága, hogy nem volt egy állandó hely, ahol összejöhettek volna. Hacsi Attila, a Gömöri Hírlap főszerkesztője beszámolt a jövő év fontosabb évfordulóiról, így kétszáz éves lesz az egyesült Gömör-Kishont vármegye, százötven éves a gimnázium, és százéves annak új épülete. Gömör-Kishont egyesülésének tiszteletére szeretnék megrendezni a Gömöriek Világtalálkozóját.

A késő estébe elnyúló első találkozás is jelezte, hogy a közösségi házra nagy szükség van, amely már most jelez egy kialakuló szellemiséget, csak meg kell hozzá találni azt a közösséget, amely a város magyarságát továbbélteti.