Kovács Kati 80 éves lett

Később aztán kiderült, hogy az a bizonyos ordibálás egészen egyedülálló, a keleti végeken szokatlan, markáns hangot jelent. De az „egri leányka”, aki már a gimnáziumi zenekarával Little Richard-dalokat énekelt és Ella Fitzgerald előadásmódját próbálta utánozni, annyira elszontyolodott az első kudarc hatására, hogy többet nem is akart próbálkozni.

Az érettségi után, 1963-ban orvosírnokként kezdett dolgozni, ám 1965-ben édesanyja – tudtán kívül – ismét benevezte őt a Ki mit tud?-ra. Nagyon jól tette, mert Kati ezúttal első lett, és beindult a karrierje. Tanulmányait Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola dzsessztanszakán folytatta, majd a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójának növendéke lett. Miután az első magyar dalversenyt, a Táncdalfesztivált is megnyerte (a Nem leszek a játékszered című dallal), a szerzők versengni kezdtek érte. Akkoriban kezdődött ugyanis a magyar beatkorszak, és Kovács Kati hamar bekerült harmadiknak a triumvirátusba, Koncz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta mellé.

Olyan népszerű lett, hogy a filmrendezők is felfedezték. Természetes bája, egyszerűsége jól érvényesült a mozivásznon: 1967-ben debütált Kardos Ferenc Ünnepnapok című filmjében, majd következett az Eltávozott nap és a Fejlövés, amelyért 1968-ban megkapta az év legjobb női főszereplőjének járó díjat. Főszerepet játszott a Holdudvar, a Fényes szelek és A hamis Izabella című filmekben is.

Bár csaknem 5 oktávnyi hangterjedelme a legnehezebb dzsessz-, gospel-, spirituálé- és bluesdalok eléneklésére is alkalmassá tette, a népszerűség érdekében a közönség-igényt jobban kiszolgáló slágereket választotta. Miközben folyamatosan turnézott odahaza és külföldön, másodszor is győzött a Táncdalfesztiválon 1972-ben az Add már, uram, az esőt! című első magyar rock-spirituáléval. 1981-ben ismét diadalmaskodott az Újra otthon című dallal, a női előadók közül csak neki sikerült háromszor nyernie.

A hetvenes évek elején ő lett a drezdai nemzetközi táncdalfesztivál és az írországi Castlebarban rendezett countrydalok fesztiváljának győztese. 1974-ben a legnépszerűbb külföldi énekesnek választották meg Kelet-Németországban. Két évvel később Presser Gáborral és az LGT-vel készített két lemezt olyan slágerekkel, mint a Rock and roller, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, Az eső és én vagy a Közel a naphoz. Két album erejéig (1979, 1983) a V'Moto-Rock együttessel is együtt dolgozott. Számos dalához ő maga írta a szöveget, így Vangelis híres filmzenéjének feldolgozásához is (A Paradicsom meghódítása – 1492).

A hetvenes években sokat dolgozott Hofi Gézával és Koós Jánossal a zenés paródia műfajában. Több mint 40 nagy- és több mint 90 kislemeze jelent meg, ezek közül 22 külföldön. Legalább 500 dal van a repertoárjában, lemezei több mint tízmillió példányban keltek el, a magyar hanglemezgyártás történetében neki adták ki a legtöbb szólólemezét.

„Az tart a pályán, hogy általa mozgalmas és szórakoztató az életem, illetve, hogy látom, mennyien szeretnek még most is. Én például – a legtöbb kollégával ellentétben – szeretek utazni egyik helyszínről a másikra. Már évek óta nem én vezetek, így van időm az ablakból gyönyörködni a magyar tájakban, ami nagyon ki tud kapcsolni” – mondta egy tavalyi interjúban a HVG-nek.