Korunk a színpadon

Székely Csaba elképesztő villámkarriert befutott darabjával, a Bányavirággal kezdik a sort. 2012 legjobb magyar drámáját Keszég László rendezi, a bemutató szeptember 26-án lesz, a színészek pedig (Tóth Tibor, Fabó Tibor, Mokos Attila, Bandor Éva és Bárdos Judit) nagyon élvezik a próbafolyamatot. „Úgy láttam, hogy ez az öt szerep jelenleg gond nélkül kiosztható nálunk, ezért botorság lenne ezt most kihagyni, és nem megajándékozni vele a társulat élvonalbeli színészeit. A mi változatunk teljesen más lesz, mint akár a marosvásárhelyi ősbemutató, akár a budapesti Nemzeti Színház előadása. Az emberek belső vívódásaira helyezzük a hangsúlyt, kevesebb lesz a geg és a helyzetkomikum. Az előadásnak hátborzongatóan izgalmas jelenetei lesznek” – ígéri a színház igazgatója, Tóth Tibor, aki nem zárja ki azt sem, hogy Székely Csaba drámatrilógiájának két további részét is bemutatják Komáromban. Persze ez az első rész fogadtatásától is függ, mivel a folytatás a Bányavirágnál is sötétebb, reményetelenebb jövőképet vázol fel. Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényét Závada Pál írta át színdarabbá a budapesti József Attila Színház felkérésére, 2003-ban. Azt a rendezést nem igazán dícsérte a kritika, magát a darabot viszont igen. „Ezzel kellene kezdeni valakiknek valahol valamit” – írta Csáki Judit a Magyar Narancsban. „Mivel Mikszáth tájaink szülötte, úgy gondoltuk, megérdemelne már egy bemutatót valamelyik műve. Az előadást Valló Péter rendezi, aki Závada Pállal is konzultál, és lehet, hogy a tizenegy évvel ezelőtti verzióban lesz némi változás” – tudtuk meg az igazgatótól. Annyi már bizonyos, hogy minimalista, „utaztatható” díszletet és szép jelmezeket terveznek hozzá, mert ezzel a darabbal szeretnének minél többet tájolni. Spiró György Csirkefej című drámájának volt egy legendás előadása a budapesti Katona József Színházban, amelyben előbb Gobbi Hilda, majd az ő halála után Törőcsik Mari játszotta a magányos öregasszony szerepét, amelyet Komáromban Cs.Tóth Erzsébetre osztottak. Az előadást Forgács Péter rendezi. A 80-as években játszódó történetet némiképp modernizálja a rendező, a szerzővel konzultálva. „Sajnos nem változtak a Spiró által felvázolt akkori életkörülmények, talán még súlyosbodtak is” – állítja Tóth Tibor, aki élete egyik meghatározó színházi élménynek tartja az említett budapesti előadást. A szabad művész és a hatalom viszonyát feszegeti Bulgakov darabja, az Álszentek összeesküvése. „Moliére és a Napkirály történetébe Bulgakov egy kicsit saját magát is beleírta. Azt a kérdést tette fel, hogy mennyire barátkozhat a művész a hatalommal bizonyos előnyök reményében, saját elvei ellenére. Ezzel a jelenséggel napjainkban is gyakran szembesülhetünk” – véli Tóth Tibor, aki sokat vár Martin Huba rendezésétől. Ez lesz a 2014/2015-ös évad legtöbb szereplős, legnagyobb szabású előadása. A zenés műfaj kedvelői az évad végén Az Őrült Nők Ketrece című musicalnek örülhetnek, amely szórakoztató jellege mellett szintén valós társadalmi problémát feszeget, hiszen egy homoszexuális „házaspárról” szól. Tóth Tibor szerint a szerző ironikusan kezeli ezt a kérdést, de azért a történet mélyén ott a valóság. A végkicsengése pedig az, hogy minden embert olyannak kell elfogadnunk, amilyen. A komáromi színház két érdekes reklámfogást is kipróbált az elmúlt hetekben. Aki három új bérletvásárlót visz magával a pénztárhoz, a sajátját ingyen kapja. A bérletárusítás szeptember 20-ig tart. A társulatnak lett egy „tiszteletbeli tagja” is egy középiskolás lány személyében, akinek szabad bejárása van a próbákra, a színfalak mögé, és természetesen az előadásokra is. Cserébe azt kérték tőle, írjon blogot élményeiről. A színház vezetése abban bízik, hogy a fiatal blogger meg tudja szólítani saját korosztályát, és jó hírét kelti majd a teátrumnak.