Kis tudatkiesés

Bizonyos statisztikai adatok szerint a súlyos autóbalesetek 40 százalékát az úgynevezett mikroalvás okozza. Apró figyelemkiesés hatalmas, tragikus következményekkel, mikor a vezető nemcsak hogy az út mellett köt ki, de gyakran ott is végzi. Miközben elég volna csak annyi, hogy elismerje fáradtságát, és egyszerűen megálljon. Éspedig ellenére annak a megrögzött elképzelésnek is, mely szerint ha nem sietünk, nem hajszolódunk, valamit alapvetően elveszítünk... Az apró tudatkiesés megelőzését szolgálják az autópályák mellett elhelyezett színes figyelemfelkeltők, s a legújabban egy német cég által kifejlesztett készülék: a berendezés a sofőr szemhéjára koncentrál, mérve pislogásának gyakoriságát, s egy bizonyos határ után figyelmeztető, ébresztő jelzéseket bocsát ki.

A karácsonyhoz vezető út elején ilyen figyelmeztető jelzéseket küld nekünk Jézus. Az első adventi evangéliumban megsürget párszor: „Vigyázzatok tehát, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el az az idő! (...) Legyetek tehát éberek; nem tudjátok ugyanis, mikor jön el a ház ura. (...) S amit nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Legyetek éberek!” (Mk 13, 33–36) Éppúgy, ahogy a kis tudatkiesés azt eredményezi, hogy az ember már nem az úton van, hanem az útfélen, a karácsony felé haladva is az apró figyelmetlenségekből adódik aztán a hamis irány – a lélek céltévesztése. Ahogy az autópályán tragédiát éppen a nagy sebesség, kis figyelmetlenség kombinációja okozhat, a karácsonyi úton a zaklatott, rohanó élet jelent veszélyt, társulva az Isten figyelmeztető jelzései iránti kis figyelmetlenségekkel. A lelki mikroalvás átváltozásának folyamatát makróra, azaz lelki vakságra Frank Outlaw így fogalmazza meg: „Vigyázz a gondolataidra, mert szavaiddá válnak; vigyázz a szavaidra, mert cselekedeteiddé válnak; vigyázz a cselekedeteidre, mert jellemeddé válnak. Vigyázz a jellemedre, mert az válik sorsoddá.” Isten jól tudja, jobban, mint bárminemű berendezés, hogy a fáradt embernek milyen gyakran rebben a szemhéja, mikor észleli egyre ködösebben, homályosabban, elmosódottabban az igazi értékeket. Hogy fordul el tekintete az igaz úttól, s hogy a kereszteződésben hogy görbül a jelleme. Mily gyakran feledkezik meg Jézus névjegyéről: „ÉN VAGYOK AZ ÚT, AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET” (Jn 14, 6). Jézus – Út – nélkül az ember egzisztenciális csavargóvá züllik. Jézus – Igazság – nélkül a konzumtársadalom hamis prófétáinak áldozatává válik. Jézus nélkül, aki az Élet, az adventi út végén üres jászolt talál. „Ha Betlehemben ezerszer is megszületett Krisztus – mondja Angelus Silesius –, de benned nem, akkor mégis elvesztél.”

A szakemberek azt tanácsolják, hogy az autóvezetők, ha hirtelen fellépő fáradtságot éreznek, haladéktalanul álljanak le, s gyűjtsenek erőt. Igen ám, csakhogy bizonyos bevásárlóközpontok az idő előtti karácsonyi díszkavalkáddal (már november elején!) éppen hogy fölpörgetni akarják a vásárlási lázat. A marketingszakemberek már most dörzsölik a markukat, milyen tételeket inkasszálnak majd akár az úgynevezett aranyvasárnapon.

Legyetek éberek! Álljatok meg, mert lecsúsztok az útfélre – szólít fel Jézus az adventi út elején. Valóban arany csak az a ti vasárnapotok lesz, melyen magatokban lelitek meg az aranyat: az egyre elmélyültebb kapcsolat Istenhez, Jézushoz, az élő Betlehem csírája bennünk. Az apostolok is figyelmeztetnek: „hitetek próbája a romlandó aranynál (...) sokkal értékesebbnek bizonyuljon” (1 Pét 1, 7), „aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, a rozsdája tanúskodni fog ellenetek” (Jak 5, 3). Leonardo da Vinci állítólag az Utolsó vacsora megfestésénél Krisztus ábrázolásához egy fiatalember arcát kölcsönözte. Mikor évek múltával a művet befejezni készült, Júdáshoz keresett modellt. Nagyon megfelelt neki erre egy feslett, iszákos alak. Festés közben tudta meg, mi megdöbbentő: a Júdáshoz hasonlatos férfi ugyanaz a fiatalember, aki évekkel előtte Krisztus modellje volt. Hány elhanyagolt kis tudatkiesés, menynyi apró megalkuvás, a megtérésnek mennyi visszautasított lehetősége kövezte ki e síkos lejtőt Krisztustól Júdásig? A négy adventi vasárnap négy biztonsági megálló a Betlehembe vezető autópályán. Négy pihenő, melyeken a pihenés hatásos önvizsgálattal párosul. Négy vendéglő, melyekben maga az Úr lakat jól igével és a szentáldozás kegyelmével. Négy figyelmeztetés, hogy a korlátlan sebesség korlátozhatja a létminőséget. Négy mérföldkő, jelezve, hogy a cél közeleg.

A szerző katolikus pap