Kis irodalmi turizmus

Vasárnap este végződött a Millenárison a Buda-pesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely egy időre talán meg-nyugtatta az olvasás jövőjéért aggódókat. A dedikáló írók előtt kígyózó sorok és a teli szatyrokkal távozó, elégedett olvasók látványa valóban szívderítő, de a kérdés ennél összetettebb.

A négynapos könyvünnepet idén 25. alkalommal rendezték meg. Egy ideje külön felnőtt- és gyerekpavilon várja az érdeklődőket, ez utóbbi programját úgy állították össze, hogy a kisgyerekes szülők egy egész délelőttöt vagy délutánt ott tölthessenek. Szerzők és színészek olvasnak mesét, vannak interaktív foglalkozások, irányított festés-mázolás, koncertek és közös játék, de kedvenc mesehősének is beöltözhet az ember gyermeke. A felnőtteknek szerencsére nem kínálnak ilyen lehetőséget, ajándékkönyvért sem kell rajzolniuk, de ők is találkozhatnak kedvenc íróikkal, illetve felfigyelhetnek az újdonságokra a könyvbemutatókon, beszélgetéseken.

A jó reklám titka

Péterfy Gergely, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója sem íróként, sem fesztiválszervezőként nem látott még ennyi fiatalt a helyszínen. „Sorban álltak egy-egy író asztala előtt dedikálásra várva, élvezettel válogattak a standok kínálatából és megtöltötték a termeket a könyvbemutatókon. Úgy tűnik, bevált az új elnökség stratégiája, hogy az eddigi, hagyományos hirdetési modelleken változtatunk, és főleg a közösségi médiában, illetve az olyan online felületeken hirdetjük a fesztivált, amelyek népszerűek a potenciális közönségünk körében. Ez a kampány sikerrel járt, hatalmas tömeg hömpölyög a standok között” – mondta lapunknak Péterfy a fesztivál zárónapján, és 60 ezren túli látogatottságot tippelt, ami több a tavalyinál.

A könyvfesztivál a jubileumra való tekintettel sem kapott plusz keretet, ezért az érdeklődés növekedése egyér-telműen az ügyes reklámozásnak köszönhető. Az Örkény István Egyperces novelláinak új kiadását bemutató rendezvényen például szó szerint a falakon is ültek. Az író özvegye, Radnóti Zsuzsa nem győzött csodálkozni a hatalmas érdeklődés láttán, és hasonlóan vélekedett Mácsai Pál is, akinek az volt a feladata, hogy néhány egypercest felolvasson. Nem véletlenül őt kérték fel, Azt meséld el, Pista című Örkény-estje harminc éve levehetetlen a műsorról.

Az író mint rocksztár

Jól kiválasztották az idei díszvendég írót is: Daniel Kehlmann a német wunderkind népszerű Magyarországon, köszönhetően a Magvető akkurátus munkájának, amely kiadó sorra jelenteti meg magyarul a még mindig csak 42 éves író műveit. A dedikáláson legtöbben 3-4 kötettel a hónuk alatt álltak sorban. Egy rajongó mesélte, hogy decemberben Rómában járt egy könyvvásáron, és ez a tekergő sor semmi az ottanihoz képest. Ott tizenöt percbe telt elsétálni a sor elejétől a végéig, az emberek órákon át fegyelmezetten vártak a dedikációra. A könyvfesztiválok már csak ezért is igyekeznek menő szerzőket meghívni. Mert aki kedvence miatt érkezik, jó eséllyel körülnéz és más köteteket is vásárol.

Az, hogy kiből lesz sztár, nem csupán a tehetségen múlik. A Budapestre meghívott külföldi írókkal folytatott beszélgetések során kiderült, hogy tőlünk nyugatabbra már a huszon-egynéhány éves szerzőknek is vannak ügynökeik, akik a nyilvános szerepléseket intézik számukra, és mindent megtesznek, hogy védenceik művei több nyelven megjelenjenek. Ők tárgyalnak az anyagiakról a kiadókkal, ők egyeztetik az interjúkat, szóval a szerzőnek tényleg csak az írással kell foglalkoznia. Az sem mindegy, milyen közügyekhez adja a nevét az író, és az is egyre fontosabb, hol él. Az európai gócpont jelenleg Berlin – tele van külföldi írókkal, akik általában inspirációs forrásként emlegetik a várost, de az is benne van a pakliban, hogy egy „trendi” helyen folyamatosan szem előtt lehetnek. Fontos, hogy a „rocksztárságra” vágyó írónak jó fellépése legyen, jól kommunikáljon, hatásosan olvassa fel saját írásait és tudja, mi zajlik a világban, azaz ne jöjjön zavarba egy közéleti kérdéstől.

Fókuszban az árak

A magyar könyvkiadók és könyvterjesztők előzetes adatai szerint idén valamivel több könyv fogyott a négy nap alatt, mint tavaly, köszönhetően a szimpatikus díszvendégnek és a hatékony, újszerű reklámkampánynak. Ez főleg annak fényében nagy dolog, hogy Magyarországon is világpiaci fogyasztói áron kínálják a könyveket, nem pedig a fizetésekhez igazodva.

A magyar kiadók megteszik, amit lehet, annak érdekében, hogy az érdeklődő, ám kispénzű réteg is hozzájusson a könyveikhez. A saját fülemmel hallottam, amikor egy kiadóigazgató azt mondta egy vásárlónak, hogy fél év múlva féláron juthat hozzá ahhoz a kötethez, amelyet most nem engedhet meg magának. Sok standon voltak ezerforintos ládák, amolyan turkálók, pár évvel ezelőtt megjelent könyvekkel, a Kalligram pedig ötszáz forintért is kínált színvonalas köteteket. A napokban kiadót váltó Vámos Miklós műveit is negyedáron kínálta az Európa, de volt olyan stand, ahol két könyv vásárlásakor egy harmadikat szabadon választhatott az ember, vagy ingyen kávé járt a könyvhöz.

A fesztiválon begyűjtött új kötetekről, illetve a szakmai beszélgetések eredményeiről a továbbiakban folyamatosan olvashatnak rovatunkban. Mert ez alatt a négy nap alatt olyan jól „betankoltunk”, hogy az üzemanyag kitart egészen a június elején sorra kerülő Ünnepi Könyvhétig.