Kiosztotta díjait az Artisjus

Az év komolyzenei alkotása díjat az Artisjus vezetősége az idén 80 esztendős Szokolay Sándor Télvégi tavaszváró című oratórikus látomásainak adta.

Bodor Ádámot Spiró György köszöntötte a rendezvényen.

"A tárca legyen tömör, plasztikus, titokzatos, mulatságos, elgondolkoztató, különös. Történet mindenképpen legyen benne, de ne hasonlítson senki másnak a történeteire. Villantson fel teljes világot" - mondta az író, aki szerint Bodor Ádám sajátos írásmódját követni nem tanácsos, "mert utánozhatatlan".

Az Artisjus irodalmi díját kapta Tverdota György irodalomtörténész kétrészes Németh Andor-monográfiájáért. Laudációjában Angyalosi Gergely irodalmár felidézte a kutató életútját, megemlítve, hogy a díjazott fő kutatási területe a huszadik század első felének irodalma, azon belül a két világháború közötti korszak költészete, és elsősorban József Attila életműve. Mint elhangzott, Tverdota György nevéhez fűződik Németh Andor kritikus, esszéista munkásságának irodalomtörténeti értékelése. "Németh Andor irodalom- és kultúrtörténeti szerepét mostantól sokkalta jelentősebbnek kell látnunk" - jegyezte meg Angyalosi Gergely.

A szintén irodalmi díjjal jutalmazott Borbély Szilárd A testhez című kötetéről Margócsy István irodalomtörténész beszélt. Elmondta: a szerző minden kötetével valami meglepően új költői utat választ, teremt és mutat fel. Borbély Szilárd költészetét "emelkedett szépségű, bonyolult, de mégis átláthatónak" nevezte, amely mind szépségével, mind élességével képes hatni.

A Havazás Amiens-ben című verseskötetéért díjat kapott Győrffy Ákosnak Báthori Csaba költő gratulált. Mint fogalmazott, a versek "prózai hangfekvése, és misztikára hajló szemlélete különbözteti meg a kortársi művek zömétől". Báthori szerint Győrffy alapállása azt sugallja, hogy többet vár a költészettől, mint bűvészi játszadozást, villogó szemfényvesztést. "Tónusa és témavilága arról árulkodik, hogy nem könnyű siker a célja, hanem inkább az elmélyedés, az összeszedett szemlélődés".

A Télvégi tavaszváró című oratórikus látomásaiért Az év komolyzenei alkotása díjjal jutalmazott Szokolay Sándor laudációját Hollós Máté zeneszerző mondta.

"A grandiozitás finom részleteiben megbúvik a líra, miként a zeneszerző megannyi más művében is" - fogalmazott.

Az Artisjus könnyűzeneszerzői életműdíját az idén S. Nagy István kapta, aki számos magyar sláger, például a Csavard fel a szőnyeget, a Nem vagyok én apáca vagy a Csöngess be jóbarát című dal szövegének szerzője. Bródy János arról beszélt, hogy a nagy öregek és a hatvanas évek új nemzedéke között S. Nagy István volt az összekötő, a híd a generációs szakadék felett. Mint fogalmazott, S. Nagy szövegei nélkül ma már elképzelhetetlen a magyar könnyűzene története, hozzá kötődik a két nagy legenda, Szécsi Pál és Máté Péter életműve, és a beatzene ifjú lázadói is tőle kaptak segítséget.

Az év könnyűzene szerzőjének járó díjat az idén Szűcs Norbert vehette át. Malek Miklós zeneszerző laudációjában úgy fogalmazott, hogy Szűcs szerzőként, muzsikusként együtt dolgozik a szakmai élvonallal és rendszeres résztvevője a különféle tévés megmozdulásoknak. Dalait, szövegeit, háttér- és arculatzenéit egyaránt jelentősnek nevezte.

A 2010-es év könnyűzenei produkciójának Szörényi Levente Hattyúdal című szólókoncertje bizonyult. Wolf Péter zeneszerző beszédében elmondta: a koncert a zeneszerető közönség számára egyszerre volt "felemelő és kicsit elszomorító", hiszen a fellépéssel az énekes-dalszerző a pályától is elbúcsúzott. Mint fogalmazott: Szörényi Levente munkássága nélkül a hatvanas-hetvenes évek magyar könnyűzenei krónikája nem létezne.

Az év könnyűzenei szövegírójának járó elismerést Czutor Zoltán, a Belmondo zenekar frontembere kapta, aki a Szájba rágót! című lemeze kapcsán érdemelte ki a díjat. A Belmondo eddig három albumot jelentetett meg, és minden dal szerzője Czutor Zoltán volt. A szerző olyan neves zenészekkel dolgozott már együtt, mint az Animal Cannibals, Tóth Vera, Dopeman, Rácz Gergő, Éliás Jr., Koós Réka, Fábián Juli vagy Pély Barna.

Az év magyarnóta-szerzője elismerést az idén Vargáné Veinczi Irma, becenevén Cila mama kapta, akiről Déki Lakatos Sándor prímás úgy vélekedett, hogy a nótaénekes több éves tevékenységével nem csak a műfajt népszerűsíti, de annak fennmaradását, továbbfejlesztését is elősegíti.

Az irodalmi díjak pénzjutalommal járnak, az irodalmi nagydíj  összege hárommillió forint, az irodalmi díjak mellé egyenként 1 millió 800 ezer forint jár, amelyet a díjazottak egy éven át  ösztöndíj formájában vehetnek fel. A zenei elismerésekhez pénzjutalom nem, csak egy violinkulcsot formáló kisplasztika társul.