Két négyzetméternyi Čapek kedvező áron

Azt hiszem, álszent az a férfitársam, akinek a cseh főváros említésekor nem a számtalan söröző valamelyike rémlik fel, legyen az elegáns, teraszos intézmény az Óváros téren, ahol csinos pincérlányok csicsergik ellenállhatatlanul „Hozhatok még...”, s mielőtt végigmondhatnák, az ember máris bólint; vagy pipafüstös csehó a külvárosban, ahol a tagbaszakadt csaposlegény negyedóránként óraműpontossággal kiperdül a pult elé, körbehordozza tekintetét, ilyenkor elég csak a korsót megemelni, s ő már tudja a dolgát. Aki már várt pozsonyi „vendéglátó-ipari egységben” egy-két cigarettányi időt a kiszolgálásra, az tudja csak igazán honorálni a cseh pincéreknek ezt a könnyeden elegáns odafigyelését.

Természetesen a cseh metropolisz nemcsak földrajzilag, hanem gazdaságilag és kulturálisan is jóval nyugatabbra van kis hazánktól (e két utóbbi vonatkozásban talán még jobban, mint földrajzilag...). Ennek egyik markáns jele, hogy egy könyvkereskedés a belvárosban óriásplakáton reklámozza honlapját. Az ember gondolkodóba esik, végül is ha tényleg olcsó, nem sajnál percenként 1,50 koronát, hogy valamelyik „e-café”-ban (melyből akad elég) megnézze, mit is kínálnak. S a weboldalról „leszedett” címmel a zsebében izgatottan indul el, hogy felfedezze a könyvparadicsomot, amely tényleg hihetetlenül olcsón kínálja az olvasnivalót. A Vencel téri raktáráruházba belépve kissé lehangoló látvány fogadja a potenciális olvasót: raklapokon térd-, illetve derékmagasságig felhalmozva állnak a könyvek. A választékra azonban nem lehet panasz, kifestő, leporelló, gyermekvers-, és mesekönyv, tankönyv, krimi, lektűr éppúgy vásárlóra vár, mint a különböző enciklopédiák, lexikonok, keménytáblás, vászonkötésű klasszikusok, némelyik már húsz cseh koronáért. A magyar irodalomnak is akadnak képviselői a könyv e teljesen profanizált szentélyében. Egy félhomályos, hátsó helységben hatvan centiméternyi Esterházy Péter és Kertész Imre várja, hogy egy magyar irodalom iránt érdeklődő cseh olvasó arra tévedjen, mint az látszik, kevés sikerrel.

Az áruház egyik szegletében két négyzetméternyi Čapek áll, kötetenként 39 koronáért, ami már csak azért is „sikergyanús”, mivel ugyanezen könyvek bolti ára 150–200 korona között van, nem beszélve a reprezentatívnak szánt kiadásokról... A Čapeket kedvelők népes tábora bizonyára felujjong ennek láttán. Hisz itt van a Kálvária; a színházi botrányoktól kísért R. U. R, a Makropolus-ügy, A szenvedelmes kertész, (a bátyjával közösen írott) A Krakonoš kertje, a korábban rendkívül népszerű Mi hogyan készül. A vásárló legszívesebben targoncával jönne, az dukál a raklapokhoz, ám öröme csak addig tart, míg kezébe nem veszi a könyveket. Ezek ugyanis a húszas-harmincas évek eredeti kiadásainak reprintjei, olyannyira, hogy a „gondos” kiadó, nehogy újra kelljen tördelnie a szöveget, helyenként még a korabeli sajtóhibákat is „ottfelejtette”, s természetesen az akkori helyesírási normáknak megfelelően hozza a szöveget, ez pedig – tekintve, hogy bizonyosan nem a gyér számú Čapek-filológus a célközönség – merénylet. Némelyik kiadványból pedig minden második oldal hiányzik. Nesze neked Čapek!

Summa summarum: olcsó húsnak híg a leve. Még Prágában is.