<p>Alig husszonnyolc évet élt, és negyvenkét éve nincs már közöttünk, mégis máig őt tartjuk minden idők legnagyobb hatású gitárosának. Ebben nincs vita a szakma és a közönség között. Abban sem, hogy a rockzene legfontosabb gitárszólója az a négy perc, amikor Jimi Hendrix az amerikai himnuszt játssza Woodstockban.</p>
Jimi, a király
Nem magyarázta a „koncepciót”, nem tartott politikai beszédet, csak annyit mondott, hogy ez egyszerűen egy más megközelítés. Ám az általa előadott verzióból sokan a vietnami háború elleni tiltakozást hallották ki. A gépfegyverek hangját, a bombák süvítését, sőt emberi sikolyokat is. Egy egész nemzedék állásfoglalását az oktalan pusztítás ellen.
Jimi Hendrix még mindig csak hetvenéves lenne. Belegondolni is szédítő, mi mindent alkothatott volna, ha nem csak négyéves „pályafutás” adatik meg neki.
Seattle-ben született, ereiben afroamerikai, indián és ír vér is csörgedezett. Tizenhét évesen már zenélésből tartotta el magát, sokakat kísért, és saját zenekara is volt. 1966 nyarán figyelt fel rá Chas Chandler, az Animals együttes basszusgitárosa, aki a menedzsere lett, és első két stúdióalbumának producere az életében megjelent háromból.
Chandler magával vitte felfedezettjét Angliába, profi zenekart verbuvált köré, és ő ajánlotta neki, hogy dolgozza fel saját stílusában a Hey Joe című dalt. Ez lett az első kislemeze, aztán jöttek sorba a történelmi jelentőségű dalok, a Foxy Lady, a Purple Haze, a Woodoo Child – ez utóbbi gitárriffje sokak szerint a legjobb, amelyet valaha írtak. Hendrix teljesen átértelmezte a hangszert, felrúgott minden addigi szabályt. Ő használt elsőként torzítókat, kihasználta az effektpedálok és a feedback lehetőségeit, minek következtében dalai olyanok lettek, mint egy pszichedelikus szimfónia, vagy mint a világűrből érkező bizarr zajok összessége. A virtuóz játékot és a technikai újításokat a színpadon újszerű show-val spékelte meg. Gyakran a fogával tépte a húrokat. Máskor felgyújtotta a hangszert.
Életének utolsó két éve meglehetősen viharos volt, összeveszett kiadójával, új zenekart szervezett, viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá vált a bőségesen fogyasztott alkohol és drogok miatt. Volt, hogy koncert alatt egyszerűen lesétált a színpadról. Utolsó fellépésén pedig a közönség kifütyülte.
1970. szeptember 18-án holtan találták londoni hotelszobájában. A hivatalos verzió szerint baleset történt: este bort és altatókat fogyasztott, és kábult álmában saját hányadékába fulladt. Sokan máig állítják, hogy öngyilkos lett, mások szerint utolsó menedzsere tette el láb alól, mert az életbiztosítására fájt a foga. Ő volt ugyanis a kedvezményezettje Hendrix 1,2 milliós életbiztosításának. Akárhogy is volt, Michael Jeffrey, a menedzser csak három évvel élte túl Hendrixet, 1973-ban repülőgép-baleset áldozata lett.
Jimi Hendrix legendája máig sem halványult, és még mindig hatalmas pénzt hoz az élelmes lemezkiadóknak. Az elmúlt négy évtizedben sorra jelentek meg eddig ismeretlen stúdiófelvételei, koncertlemezei, különböző újrakevert verziók, fiókban maradt, talán szemétkosárba szánt dalváltozatok, improvizációk. Örökségét az édesapja által létrehozott alapítvány gondozza.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.