Jadviga párnája – már cseh nyelven is

Hatalmas érdeklődés kísérte a prágai Magyar Kulturális Intézet napokban megtartott rendezvényét. A tolongás oka: Jadvizin vankúšik címmel cseh nyelven jelent meg az utóbbi évek egyik magyar bestsellere, Závada Pál Jadviga párnája című regénye. A kötet, amely 1997-ben látta meg a napvilágot, több tízezres példányszámot ért meg, és szlovák nyelven már megjelent a Kalligram Kiadó gondozásában. Tavaly pedig az Argo Kiadót győzte meg Pavel Novotný szak- és műfordító, hogy a kötet cseh nyelven is sikerre számíthat, vagy legalábbis nem lesz veszteséges a kiadó számára.

Závada Pál író-szociológus szétfeszítette, illetve túllépte a szociológia határait és néhány szociológiai tematikájú kötet után átevezett a szépirodalom vizére. Kiss Szemán Róbert, a prágai Magyar Kulturális Intézet igazgatója a váltást a marxi „a mennyiség minőséggé lesz” idézettel jellemezte az esten. Gyermekkora, főként Tótkomlós környezetét az író először szociológusi megközelítéssel, számadatokkal dolgozta fel, majd kutatásait szépirodalmi műve megalkotásakor használta fel, építette bele a regénybe. Az est folyamán felmerült a kérdés, hogy a mű posztmodern regényalkotás-e, illetve új nyelvet, szókincset kellett-e teremtenie az írónak, hogy a testiség-lelkiség szféráját hűen vethesse papírra. A beszélgetőpartnerek megegyeztek abban, hogy a műfaji besorolást majd a későbbi korok döntik el, és nyelvteremtésről nincs szó, az író csupán felszabadította a nyelvet.

Az intim, bensőséges, rejtett, szubjektív életet feldolgozó próza először Füst Milán Feleségem története című kötetében jelent meg, és sokáig nem volt jelen a magyar irodalomban. Závada hiányolta az intim mélyfúrást a kedvenc regényeiből, ezért saját maga pótolta be a vélt hiányosságot. Tudni és közölni akarta, mi történik a zárt ajtók mögött. Amit a nagy mesterek érzékeltetnek, ő kimondja a naplóregényében.

Az est résztvevői megnézhették a magyarországi szlovák kisebbség sorsát feldolgozó, intim hangnemű, József Attila- és Krúdy Gyula-díjas regény filmváltozatát, melyet Deák Krisztina rendezett. Az is kiderült, hogy az „erkölcssértő” filmet Egyiptomban a filmfesztiválról letiltották, illetve titokban vetítették videomagnóról. Az intézet vezetőjétől az est folyamán azt is megtudhattuk, hogy a tótkomlósi patinás, fertőzékeny rózsafürdőt élményfürdővé építik át, tehát aki megtekintené a regény helyszínét, élményfürdőben lubickolhat.