Itt van Amerika

 

Igazából három film adott erre teret. Steven Spielberg Lincoln című történelmi tablója, Kathryn Bigelow a Zero Dark Thirty – A bin Laden hajsza című krimije, valamint Ben Affleck Az Argo-akció című politikai drámája. Az utólagos értekezések közös nevezője: Amerika, mivelhogy mindhárom film Amerika-témával foglalkozik. Az esélylatolgatásokban igazából az lehett a tét, hogy a jelölt filmek közül melyik Amerika-képe tetszik majd az akadémia tagjainak. A Lincoln volt a legnagyobb favorit, 12 kategóriában nominálták. Jelöléséből valamelyest az volt kiolvasható, hogy Spielberg védjegy, a legnagyobb hollywoodi mesélők egyike, sokféle műfajjal, témával, technikai effekttel, mára klasszikussá vált mozival a háta mögött. Új filmje technikailag a tökély maga – ám ebben a díszlet- és kosztümtervező, berendező és egyéb szakember remek munkája értékelendő, még ha Spielberg irányítása alatt végezték is a munkájukat. Mivel a Lincoln nem nagylélegzetű, lendületes filmeposz, a kérdés az lehetett előzőleg, hogy Spielberg és Lincoln tud-e győzni együtt, hiszen mindkét név erősen melengeti az amerikaiak szívét. Ezt bizonyította az is, hogy a Lincoln nagy nézettséget ért el. A főbb kategóriákban mégis elvérzett. Szívünk nem kell, hogy vérezzen érte, mert igazából lassú, álmos film, a látvány és az Abraham Lincoln figuráját életre keltő (alakításáért Oscarral elismert) Daniel Day-Lewis nélkül alig-alig érintene meg. A szakmai kvalitások alapján kevesebb jelöléssel is esélyesnek számított Az Argo-akció és A bin Laden hajsza. Az előbbinél ez be is jött. Legalábbis talán a szakmai kvalitások számítottak. Bár a döntésnél az is nyomhatott a latban, hogy Affleck filmje kedvezőbb Amerika-képet mutat, mint a Bigelow-opus, amelynek esélyeit gyengíthette az a politikai vihar, amelynek tárgya a film alkotói és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) közötti kapcsolat volt. Az Argo-akció pozitív Amerika-képet mutat azzal, ahogy feldolgozza az 1979-es teheráni túszdráma egy kevésbé ismert fejezetét. A CIA mentőakcióját, amellyel a teheráni kanadai nagykövetségre menekült néhány amerikai követségi alkalmazottat menekítették ki Iránból. Éppen Iránban bírálták az Amerikai Filmakadémiát, amiért lényeges kategóriában díjazta Affleck filmjét, s felháborodtak azon is, hogy Az Argo-akció győzelmét Michelle Obama jelentette be. Ahogy az MTI hírében is szerepel: „a Fars és a Mehr iráni hírügynökségek szerint különösen jelentős politikai felhangot ad a díjnak az, hogy a first lady közölte a győztes nevét. Felteszik a kérdést, hogy mindez miért pont akkor történik, »amikor egy Irán-ellenes filmet tüntetnek ki«”. A bin Laden hajsza az Egyesült Államokban váltott ki ellenvetéseket. Ez azért érdekes, mivel a filmet kezdetben szerették, több elismerést is kapott. Az is megfogalmazódott, hogy az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjairól szóló, többszörös Oscar-díjas A bombák földjén női változata, hiszen a terroristavezér utáni nyomozást egy CIA-ügynöknő szemszögéből láttatja. Szinte borítékolni lehetett, hogy az ügynöknőt alakító Jessica Chastain Oscar-szoborral távozik majd a gáláról. Különösen annak a tükrében, hogy korábban megkapta a legjobb színésznőnek járó Arany Glóbuszt. A filmet mégis szinte lesöpörték az Oscar-porondról: csupán egyetlen, technikai díjat kapott, a legjobb hangvágásért. Voltak olyan vélemények, hogy a politikusok jobban figyeltek Bigelow filmjére, mint az akadémia tagjai. Végül is nem lehet könnyű annak a bírálatnak a súlya alatt pontos „művészi ítéletet” hozni, amely a film egyes jeleneteit érte. Azokat, amelyekben az ügynökök a terrorizmussal gyanúsított foglyokat vallatták. Bizonyára az se tett jót a filmnek, hogy nyilvánosságra került: „a kommandósnak – olvasható az MTI által kiadott hírben –, aki három fejlövéssel végzett az al-Kaida terrorszervezet vezérével, ma nincs sem állandó munkahelye, sem nyugdíja. Családja nem kapott védelmet, elismerésre pedig csak volt bajtársainak egy szűk csoportjától számíthat”. Pedig a filmből hősként marad meg a néző szemében.