Isten haragja

A sorozatgyilkosok mindig is előkelő helyen álltak a hollywoodi filmek történetének szempontjából. Példák tucatjait lehetne felhozni, jobb és rosszabb filmeket, de elég azon eltöprengeni, hogy egész pontosan milyen séma alapján zajlott egy-egy ilyen story. Mindig adott volt egy rendőr (vagy több), és persze a gyilkos. Az előbbi üldözte a másikat, esetleg az utóbbi a rend őrét, s a végkifejlett szinte mindig ugyanaz: a gonosz elnyeri büntetését. Néha akad néhány dolog, ami színt visz a filmbe, egy-egy fura fazon, aki segít, vagy esetleg épp a gyilkos annyira egyedülálló, hogy csavar egy hangyányit a történeten. Igazán kevés azonban az olyan eset, amikor szinte mindent a bűnös oldal szemszögéből látunk, és megértenénk, mi vitte rá mások életének kioltására. Vajon mi visz rá egy embert, hogy öljön? Mi az, ami annyira megváltoztat valakit, hogy csak egy cél lebeg a szeme előtt? Millió válasz létezhet, és ebből most egyet megvizsgálhatunk, ha helyet foglalunk a mozivászon előtt.

Minden egy esős éjszaka kezdődik, a dallasi FBI iroda egy tisztjét (Powers Boothe) egy teljesen hétköznapi fickó (Matthew McConaughey) várja az irodájában. Adam egy furcsa történetbe kezd, ami sajnos a sajátja: adva van egy férfi (Bill Paxton) két fiúgyermekkel, életük tulajdonképpen idilli, egy normális kis család a hetvenes évek elején. Minden megváltozik azonban egy éjszaka, amikor az apa azzal ébreszti gyermekeit, hogy az Úr kiválasztotta őket egy szent küldetésre. Egy küldetésre, melynek lényege, hogy elpusztítsák azokat a démonokat, amelyek különböző emberekben lakoznak. Ami pedig történik, nem egy rémálom, hanem a valóság: a nagyobb fiú rémülve tapasztalja, hogy apja hamarosan az Úr által kijelölt fegyverekkel (balta, acélcső) tér haza, majd egy listával, mely a démonok földi neveit tartalmazza. Egy éjszaka pedig megérkezik az első áldozat, akit az Úr parancsára az apa vissza is juttat a pokolba. A fiú egyre inkább eltávolodik megszállott apjától, és félve figyeli öccsét, aki szintén a szent küldetés bűvkörébe kerül. Vívódásai végül a seriff irodájához vezetik, azonban a következmények csak ezután kezdenek súlyosbodni...

Nem mindennapi thriller szemtanúi lehetnek azok, akik jegyet váltanak erre a mozira. Végre nem egy szokványos macska-egér játékkal megtűzdelt, sablonos történet játszódik a szemünk előtt, hanem egy igazán meglepő, jó néhány ütközővel és csavarral megáldott film köszön vissza a vászonról. Mindez pedig Bill Paxton keze nyomán, hisz a főszerepen túl a rendezést is magára vállalta. Amit kapunk, az pedig tényleg messze áll az átlagostól. A férfi aki kényszeríti gyermekeit, hogy részt vegyenek a gyilkosságokban, a gyerekek egymástól teljesen eltérően szemlélik apjuk tevékenységét, és végül a végkifejlet is okoz néhány meglepetést. Végre egy olyan film, ami nem egyszerűen színtiszta őrültnek állítja be a gyilkost, hanem egy kicsit mélyebbre ás, és megmutatja, mi az ami egy normális embert mások életének kioltására „kényszerít”. Persze őrült az, aki Isten nevében (az ő „kezeként”) hajt végre gyilkosságokat, de ha a felszín mögé nézünk, akár meg is döbbenhetünk...

Itt van tehát egy film ami végre kicsit tényleg elüt a már csontig rágott közhelyektől, és képes valami olyat nyújtani, amitől végigszalad az ember hátán egy csipetnyi borzongás. Nincsenek hatalmas effektusok, megasztárok, milliós promóció, csupán egy szolidan induló, majd a végére igazán bedurvuló történet, kielégítő színészi játékkal. Ez pedig pont elég ahhoz, hogy a végén tényleg megjelenjen az a csipetnyi borzongás. (mozinet)

Isten haragja (Frailty), színes, amerikai film, 2001, 99 perc, Rendezte: Bill Paxton, Szereplők: Bill Paxton, Matthew McConaughey, Powers Boothe