Indul a Csók 150 – emlékév

Csók István az impresszionizmusból kinőve, attól távolodva olyan sajátos, egyéni, nem egy egységes irányhoz tartozó stílus művelője volt, amellyel a modern magyar plein air festészet egyik vezető alakjává vált. Hosszú és sokfelé ágazó volt Csók István útja, amelyen megszületett a festői életmű. A sokszínű és kísérletező gesztusokkal teli életmű, amelyet leginkább a derű, az életöröm jelenléte jellemez. Derűt sugárzó dekorativitásElső korszakát azok a tapasztalatok határozták meg, melyeket a budapesti Mintarajziskolában szerzett, ahova tizenhét évesen került. Kezdetben realista jellegű, rajzos figurális képeket festett, amelyek témáját a népi hagyományokból vette. A müncheni évek a naturalizmus felé vitték el, majd Párizs következett, ahol elhagyta a rajzosságot és kolorista lett – itt kezdett el aktfestészettel foglalkozni. Második korszakát tehát a színbeli megjelenítés előtérbe kerülése jellemezte leginkább. Harmadik alkotói korszakában, miután visszatért Magyarországra, olyan témákat keresett, amelyeknél a leginkább érvényesülhetett a kolorizmus: vásznain a magyar és sokác népművészet színeit és motívumait variálta. Tett még egy, hosszabb utat Párizsba, ami még közelebb vitte őt az inpresszionizmushoz. Több képen festette meg feleségét is. Ekkortájt készült a művészi világot és a valóságot ütköztető nagyszerű festménye, a Műteremsarok, amely kitűnő példája annak, hogy nem csak az impresszionizmus optikáján keresztül ábrázolt.A kolorizmus művelését Csók Istvánnál felerősítette a nagybányaiak hatása, valójában egyik harcostársuk volt. A pompázatos színezést mindenekelőtt virágcsendéletekben, balatoni tájképábrázolásaiban és kislányáról, Züzüről készített sorozatán érvényesítette. Azért fontos ez a három terület így együtt, mivel Csók István érdekes „találmánya” lett, hogy ezeket a műfajokat „összemosta”: vagyis olyan, érzékeken alpuló, eszményi-idilli élethelyzeteket ábrázoló kompozíciókat festett, amelyeken egybeolvasztotta a tájat, a csendéletet és az arcképet. Ezeken pompázatosan tudta érvényesíteni a derűt sugárzó színes dekorativitást, amely kedvenc témájához, a középosztálybeli élet ábrázolásához nagyszerűen illett. Sikerekkel kísért életútTalán az életörömnek és a színekből is fakadó derűnek köszönhető, hogy Csók István egész pályáját szakmai sikerek és elismerések kísérték. Első munkáinak egyike, Az áldozat című figurális festménye első díjat nyert a Magyar Szalon című folyóirat pályázatán. Tárlaton (a párizsi világkiállításon 1889-ben) bemutatott első képét, a Krumplitisztogatókat dicséretben részesítették. A páriszi Szalonban prezentált Úrvacsora című vászna pedig aranyérmet kapott. 1914-ben nagy sikerű gyűjteményes kiállítása volt a budapesti Műcsarnokban, 1917-ben pedig Pittsburgh-ban állított ki. A Velencei Biennalén többször is eredményesen szerepelt. A legnagyobb elismerések egyike, hogy a firenzei Uffizi Képtár felkérte önarcképének megfestésére.