Indul a Cinematik

Pöstyén. Két verseny- és tizen-két információs szekcióban 97 alkotást – 79 egész estés és 18 rövidfilmet – vetítenek a 13. Cinematik Nemzetközi Filmfesztiválon, melyet szeptember 11. és 16. között tartanak a fürdővárosban.

A Cinematik elsősorban a fiatalokat, a kísérletező filmnyelvre nyitott, igényes közönséget kívánja megszólítani. Az igényesség mértékét jelzi, hogy a szemle Meeting Point Europe elnevezésű fő versenyébe európai országok fiatal filmkritikusainak ajánlásai alapján válogattak be filmeket. Idén tíz alkotás száll versenybe. Köztük a Hidegháború című lengyel-francia-angol romantikus dráma. Pawel Pawlikowski előző munkáját, az Idát egyebek mellett Oscar- és Európa Filmdíjjal jutalmazták. A legújabb alkotása – mely Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját – két különböző társadalmi hátterű és vérmérsékletű lengyel zenésznek az 1950-es években, a hidegháború árnyékában megélt szenvedélyes szerelmi történetét meséli el. Azt tárja fel, miként alakul a pár élete és kapcsolata azt követően, hogy a nő disszidál, és párizsi szalonokban, dzsesszklubokban próbál szerencsét, a férfi pedig odahaza, a kommunista rendszerben igyekszik érvényesülni.

Matteo Garrone új filmje, a Cannes-ból indult Dogman is versenybe száll. A nápolyi maffiáról szóló Gomorra rendezője ezúttal is Nápolyba, a szegénynegyedbe vezeti el a nézőit. A cselekményt egy Rómában, az 1980-as években megtörtént eset ihlette, amikor egy kutyakozmetikus megkínzott és megölt egy, a környezetét terrorizáló bűnözőt. Dogman egy ütött-kopott üzlethelyiségben dolgozó kutyakozmetikus, aki drogkereskedésből egészíti ki jövedelmét. Miután egy régi ismerőse átveri, Dogman élete teljesen összekuszálódik. A film azért is lehet vonzó, mert a kutyaszereplői Cannes-ban megkapták a legjobb kutyaalakításért járó Palm Dog díjat.

Az információs szekciók közül sokak érdeklődését keltheti fel a Norvégia nagyító alatt, melybe felénk ritkán vetített norvég filmkülönlegességeket soroltak be. A válogatásba bekerült Jonas Matzow Gulbrandsen tavalyi alkotása, az Árnyékvölgy című dráma, mely valahol a tenger és a hegyek között, egy kis norvég falucskában játszódik. Itt él egy kisfiú az édesanyjával. A barátja egyszer elvezeti őt egy szörnyűséges tett színhelyére, ahol három szétmarcangolt juh tetemére bukkannak. A fiúcska úgy dönt, a végére jár az esetnek, és elindul befelé a sűrű erdőbe, hogy ráleljen a juhok támadójára.

A Különleges bemutatók szekcióban vetítik Jennifer Fox A történet című amerikai drámáját. A pszichojáték a gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszakos cselekedetekkel foglalkozik. Jennifer, a világjáró újságírónő és professzor irigylésre méltó életet él a barátjával New Yorkban. Előkerülnek azonban régi feljegyzései, az a történet, amelyet tizenhárom éves korában vetett papírra, és amelyben két felnőtt edzővel való „különleges” kapcsolatról mesél. Jennifert a történet mélyen megrázza, és elhatározza, hogy utánajár a dolgoknak, megkeresi a két edzőt.

Nem mindennapi élményt kínál a spanyol David Macián Láthatatlan kéz című filmje. Egy ipartelepi raktárban tizenegy munkás különböző feladatokat végez. Egy kőműves falat rak, valaki más alkatrészeket rendez egy vonalba, egy hentes állatokat tisztít. A munkájukat – a munkahelyi reality show-t – valakik a sötétből figyelik, láthatatlanul.

Ebből a szekcióból egy dokumentumfilm is kiemelt érdeklődésre számíthat: Phyllis Grae Grande Utolsó látogatás a piros házban című munkája. A kamera előtt megéledő ún. piros ház a második világháborúban olyan „laktanya” volt, amelyben azok a helyi asszonyok voltak „elszállásolva”, akikkel a japán katonák vigasztalódtak.

A Kinema Choice szekcióba a hazai Kinema filmes folyóirat munkatársai válogatnak rangos fesztiválokon bemutatott alkotásokból. Köztük van Erik Poppe drámája az Utoya, július 22., amely a norvég Utoya szigeten 2011. július 22-én megtörtént tömegmészárlást idézi fel. A történet a valóságot meséli el, fiktív karakterekkel. A film világpremierje a 68. Berlinalén volt, ahol elnyerte az ökumenikus zsűri különdíját.

Ebben a válogatásban látható Lukas Dhont rendezése, a Lány. A belga-holland dráma főhőse egy 15 éves lány, Lara, aki egy fiú testébe született, és arról álmodik, hogy balerina lesz. A mindössze huszonhat éves belga rendező alkotásáért Cannes-ban több díjat is bezsebelt, köztük a legjobb első filmnek járó Aranykamerát, valamint a kritikusok díját is.

A Cinematicról nem hiányzik Lars von Trier sem: a dán rendező többéves szünet után A ház, amit Jack épített című filmjével tért vissza Cannes-ba – a Kinema-válogatásban ez a munkája lesz látható. Előzetesként elég annyit elárulni róla, hogy a Matt Dillon által megformált Jack – aki tulajdonképpen maga Lars – a gyilkosságot és kínzást művészetként, áldozatait pedig műalkotásként értékeli.

A Cinematik zárásaként vetítik Asghar Farhadi iráni rendező Nyílt titok című legújabb munkáját. Főhőse, Laura (Penélope Cruz) családjával együtt Buenos Airesből spanyolországi szülőfalujába utazik testvére esküvőjére. Olyan váratlan események történnek vele, amelyek alaposan felforgatják az életét, és választás elé kényszerítik férje (Ricardo Darín) és egykori szerelme (Javier Bardem) között. A film érdekessége – az iráni rendező már megszokott feszes és titokzatos elbeszélésmódja mellett –, hogy Farhadi először dolgozott spanyol filmesekkel.

A Cinematik külön szekcióval emlékezik meg a tavasszal elhunyt Juraj Herz szlovák rendezőről – három filmjét, köztük A hullaégetőt vetítik le a pöstyéni szemlén.