Kultúra

Huszonegy gyöngyszem

Nincs még egy kortárs magyar költő, akinek annyi követője lenne a neten, mint neki. Verseinek hallgatótábora lassan eléri az egymillió főt. Sohonyai Attila több mint tíz éve írja költeményeit, amelyek közül huszonegy most hangoskönyvben is megjelent.
Szabó G. László

2019. február 1. 19:50

Sohonyai Attila: „Ebben a válogatásban nagyrészt olyan versek szerepelnek, amelyeket ritkán publikáltam, vagy eddig meg sem jelentek. Ez a lemez összhangjában olyan korképet ad, amely sokak élettörténetét megmutatja.” - Gyöngyösi Zoltán felvétele

Nem tudok már várni, nincs időm a lemez címe. Az előadó Gáti Oszkár, aki már jó ideje nem vállal színpadi szerepet, Sohonyai Attila verseinek viszont régi megszólaltatója.

„Több éve tervezgettük már a közös lemezt – így a fiatal költő. – Össze is válogattam Oszkárnak csaknem húsz versemet. Azonnal le is sztornózta mindegyiket. Ironikusan azt mondta: ha Sohonyai best of-ot akarsz, azzal ne engem keress meg! Majd az összes versem közül teljesen szabadon ő választott ki huszonegyet. Egy évi válogatás után mondta aztán fel őket. Ebben a válogatásban nagyrészt olyan versek szerepelnek, amelyeket ritkán publikáltam, vagy eddig meg sem jelentek. Ez a lemez összhangjában olyan korképet ad, amely sokak élettörténetét megmutatja. A válogatás során Oszkár is elsősorban a saját életét tükröző gondolatmeneteket kereste. A mai életemmel, érzelmeimmel már nincsenek is szinkronban ezek a versek. Tartalmiságát illetően, nagyon sarkosan fogalmazva, két elemből áll a költészetem. Az egyik a szerelmi, lírai vonal, a másik az életfilozófiámmal kapcsolatos. Oszkár több olyan verset is beválogatott, amelyekben társadalombírálat is van, vagy ha úgy tetszik, mai világkép, amelyet egyáltalán nem hat át a derű, az optimizmus.”

A hangoskönyv zenei anyagát Dés László és zenésztársai, Lukács Miklós, Fenyvesi Márton, valamint a zeneszerző fia, Dés András improvizációi adják.

„Oszkárral sokáig latolgattuk, kit kérjünk fel a zenei aláfestésre, de ahogy kimondta Dés László nevét, azonnal rábólintottam. Ő kereste meg aztán Lacit, és átküldte neki az akkor már kész, felmondott anyagot. A versek kiválasztása egy évig tartott, de a felmondásuk is hosszú időbe telt, mert Oszkár háromszor fázott meg a felvételek során. Én ez alatt a másfél év alatt rágtam a kefét, mert mindamellett hogy maximalista vagyok, még türelmetlen is. Az én tempóm sokkal gyorsabb. Közben színpadi megjelenéseim sem voltak, de még kötetem sem jelent meg. A lemez élményéből ez persze nem vesz el semmit, hiszen amikor meghallgattam, azt mondtam, megérte várni rá.”

Hogy miképpen reagált Dés László a felvett anyagra?

„Eszméletlenül pozitívan – mondja Sohonyai Attila. – Az egyik melankolikus versemben azt írom, hogy hosszasan iszom a rövidet. Amikor annyira hiányzik a kedves, hogy már minden elviselhetetlen, nappalokba nyúlnak az éjszakák. Tetszett neki ez az ellentét, ez a fordulat, meg is lepett, hogy észrevette, felfigyelt rá. Jó párszor elmondta, hogy k… jók a versek! Oszkárral úgy beszéltük meg, hogy délre megyünk Dés stúdiójába, addig biztos, hogy nem kezdik el a zenei felvételeket. Ott akartunk lenni mindketten. De valahogy kettőre értünk oda, amikor már kész volt a zenei anyag. Mint megtudtuk, annyira együtt voltak a versekkel, hogy azonnal jött a zenei reagálás mindegyikük részéről. Nekünk már csak meg kellett hallgatnunk az eredményt.”

A versek alatt nincs zene, a hangszeres reagálás mindig a költemények végén szólal meg.

„Nekem most is ott van a fejemben, hogy honnan jöttem. Én ezt nem felejtem el. Szekszárdi vagyok, ott születtem, tizenöt éves koromig ott laktunk, aztán elköltöztünk Gyönkre, ami harmincöt kilométerre van a várostól. Oda járok haza az édesanyámhoz, és amikor beülök a szobámba, előttem van, ahogy tizennyolc-húszéves koromban azt mondtam, irány Budapest, ide nekem az oroszlánt! És amikor elkészül egy ilyen produkció, ráadásul olyan alkotótársakkal, akikről egykor álmodni sem mertem, az olyan szintű szellemi-lelki feltöltődést ad, ami megunhatatlan, akkora öröm, olyan nagy élmény!” Best of-ot, mint mondja, azokból a verseiből tudna összeállítani, amelyeket az olvasói tettek sikeressé.

„Minden vers az én gyerekem, nem is teszek különbséget köztük. Ezt a most megjelent anyagot is szeretem. Nem olyan lemez ez, amelyet úgy lehet hallgatni, hogy közben főzök egy kávét. Ehhez a háromnegyed órához nyugodt, meghitt állapotban kell leülni, különben darabjaira hull szét. Amikor először hallgattuk meg a barátnőmmel, mindketten annyit mondtunk: ez tényleg nagyon jó lett! És azóta is elégedett vagyok vele. Minden összeállt rajta. Megértettem, miért tartott másfél évig a lemez megszületése. Így lett a lehető legjobb!”

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Új frekvenciákat kapott a Pátria rádió

Finnország és Csehország az elődöntőben

21 millió euró miatt kockáztat 895 milliót a magyar kormány

5 év Érsekújvár volt polgármesterének

Az oroszok az amerikaiakat is legyőzték

Miből tartsuk el a gyerekünket?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?