Hungarikum lehet a kurtaszoknya

Tavaly a bényi templom, a rotunda – a község román kori műemlékei – és a kurtaszoknyás viselet is bekerült a Felvidéki Magyar Értéktárba, melynek bizottsága javaslatot tehet a Hungarikum Bizottságnak az a értékek felvételéről a hungarikumok listájára.

Bény

A kurtaszoknya hat Alsó-Garam menti falu (Kéménd, Bény, Kőhídgyarmat, Bart, Garampáld, Kisgyarmat) jellegzetes viselete. A legenda szerint az esztergomi pasa rendelte el a szoknyák megkurtítását, mert kíváncsi volt a lányok és asszonyok lábára. Kívánsága teljesült, a szoknyák megrövidültek, egy furfangos megoldással azonban a csípőrészt meghosszabbították, a lányok és az asszonyok lábából pedig pont annyi látszott, mint korábban.

„Néhány éve Szenbékkálán, a Káli-medencében népviseleti találkozón vettünk részt, ahol 340 szebbnél szebb népviseletet mutattak be. A kurtaszoknyás viselet azonban a legszebb, legdíszesebb viseleteket is maga mögé utasította. A rendezvény fővédnöke Puskás Ferenc, a zsűri elnöke Ábrahám Dezső volt. Ők is kiemelték a viselet egyediségét és különlegességét” – mondta Kocka Katalin bényi hagyományőrző. A kisfiúviselet a népviseleti találkozón külön sikert aratott. „Bényben a fiúk tízéves korukig hátulgombolós szoknyát hordtak. Még a II. világháború után, az ötvenes években is előfordult, hogy ebben mentek iskolába. Rövidnadrágot fehér harisnyával csak a tíz évnél idősebb fiúk hordtak” – magyarázta Kocka Katalin.

A bényiek büszkék viseletükre, nagy becsben tartják darabjait. Száz-százötven éves szoknyákat és pruszlikokat is rejtenek a szekrények. „A viselet legszebb darabja kétségkívül a menyasszonyi ruha volt. Különleges az aranyos kontyos viselet is, amit a menyecske első gyereke születéséig hordhatott kizárólag nagy ünnepeken. Ilyen ünnep volt a pünkösd és Nagyboldogasszony napja” – nyilatkozta Kocka Katalin. Bény a Mária-kultusz egyik zarándokhelye. A bényi szentkút (kutacska) ismert búcsújáróhely.