Hétköznapi csoda egy család otthonában

Szép esténk lesz, amikor majd megöregszünk... Kellemes hangulat fogadott a Pénzes család érsekújvári kuckójában. Burjánzó növények, barátságos környezet, szolid elegancia, rengeteg könyv. Főként elért eredményeikről, terveikről és a család fontosságáról kérdeztem a családtagokat.

Elsőként a legfiatalabb, Örs adta meg magát kérdéseimnek, aki az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett, és szeptemberben megkezdte jogi tanulmányait Debrecenben. Szeretné megismerni földünk tömérdek kulturális értékét. Bár nagyon fiatal, már beutazta szinte egész Európát. Bebarangolta többször Spanyolországot, sok mindent látott Bilbao bikáitól Gibraltár hegyeiig. Látta a berlini falat, Malaga óvárosát, a párizsi Notre Dame-ot, Ravennában Dante sírját, a firenzei dómot, a krakkói katedrálist, Ljubljana hídjait, Vatikánt, Frankfurtot és Csíksomlyót. Szüleiről a következőképpen vall: „Kisded koromtól fogva önállóságra neveltek. Anci négyéves koromban – talán szavak nélkül – ezt mondta: »Kicsi Örs, menj, szaladgálj, futkoss! Légy szabad és boldog! Most már a kezed is elengedem, ha elesel, ne félj, hozzád futok, s felemellek! Ha fáj a seb, megpuszilom. Haza mindig jöhetsz. Csak egyet ne felejts, vigyázz magadra, mert a tűz forró és éget, a tó vize mély és hideg. Ha nekünk nem hiszel, győződj meg róla magad.« Egyik kedvencem, József Attila írja, hogy »Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz«, s ezzel teljesen egyetértek. A családom támogat, szívembe és elmémbe lopta magát, és lélekben állandóan körbeölel. Családunkban egyikünk sem hasonlít külsőleg a másikra, és belsőleg is öt teljesen különböző egyéniség vagyunk.”

Dr. Pénzes Istvánnak, a Tábortűzből ismert „anyanyelvészkedő” Pista bácsinak a tavalyi könyvhéten mutatták be a szakemberek által is „rendhagyónak”, „nagylélegzetűnek” nevezett Verses Magyar Történelem című sorozata második kötetét, amely a Szent István-i keresztény királyság, az államalapítás korától az Aranybulla kiadásáig tárja elénk nemzetünk múltját, sorsfordító eseményeit. Boldogan újságolja, hogy a Lant és kard című sorozat harmadik kötete is elhagyta már a nyomdát, amelyben a tatárdúlástól Mátyás király haláláig ívelő eseménysort igyekezett élményszerűen, költői vallomásokon keresztül bemutatni. Sőt a negyedik kötet is nyomdában van, amely Mátyás halálától Thököly Imre fellépéséig mutatja be a nemzet vérzivataros múltját. Feltételezhetően a karácsonyi könyvpiacon már az is kapható lesz... Pihentetőül Anyanyelvi kavalkád címmel a nagysikerű Anyanyelvi játékokhoz hasonló, a kreativitást elősegítő gondolkodtató-szórakoztató, kiadásra váró művének rébuszait csiszolgatja, kéziratát újabb fejtörőkkel gazdagítja.

Féltve említi meg: „Nem tudom, jut-e időm régi vágyam valóra váltani. Híres-hírhedt betyárok címmel bemutatni a magyar és a nemzetközileg is ismert betyárokat, mint például Rózsa Sándor, Savanyó Jóska, Zöld Marci, Patkó Bandi, és Tell Vilmos, Robin Hood, Juro Jánošík, Rinaldo Rinaldini... Tenném ezt mindenekelőtt a népköltészeti, a szépirodalmi alkotások segítségével, s az így kapott képet szembesíteném a történelmi valósággal...”

És még egyéb meglepetésekkel is szeretne kirukkolni... Már nagyon várta azt az időt, amikor megszabadul az iskolaigazgatói beosztásából természetszerűen rázúduló, szabadidőt felemésztő, alkotói kedvet sorvasztó bürokrácia bűvköréből... Hiszi, hogy elképzelései, ha valami váratlan nem történik, megvalósulnak...

A Pénzes család másik tollforgatója, Tímea verseskötetével (Vetkőzés, avagy Beismerő vallomás), majd botrányos prózakötetével (Egy férfi / A férfi) – amelyért Madách-nívódíjat kapott – hívta fel magára az irodalmárok és az olvasóközönség figyelmét. Rajongva szereti családját, rendszeresen látogat haza, Újvárba. Tavaly végzett Budapesten az ELTE magyar nyelv és irodalom szakán, valamint németnyelv-tanári szakon, aztán ösztöndíjasként egy szemesztert töltött Berlinben. Most Prágában él.

„Kutatom a 19. századi német szalonok irodalmát. Közben fordítom a német, osztrák kortárs szerzők műveit. Karácsonyra várható a novelláimat tartalmazó kötetem megjelenése, Rezdülések címmel.”

Az Egy férfi / A férfi sikerének titka felől érdeklődöm.

„Nincsen titka: magamat, élményeimet, kalandjaimat mutatom meg. Sokan élvezik, másokat megdöbbent, megbotránkoztat. Én a vele járó utazásokat szeretem a legjobban: a szigligeti, a pesti, a nagyváradi, a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi, valamint a kassai és a rimaszombati s egyéb könyvbemutatók sok élményt nyújtottak. ĺrókkal, költőkkel ismerkedhettem meg, és persze olvasóim véleményével is szembesülhettem.”

Ezt követően Enikőhöz, a magas, vékony, hosszú fekete hajú húghoz fordulok. „Valójában én vagyok a tollforgató Pénzes család fekete báránya. Igazából még nem leltem önmagamra. Minden érdekel. Ellentétek kavalkádja vagyok, mindig úton lennék, szárnyalnék, de a családi fészek melege visszahúz. Imádom a családomat. A Pénzes család a legjobb!”

Enikő egyszerre szeretne örök utazó és megállapodott háziaszszony lenni. A dunaszerdahelyi Kereskedelmi Középiskola befejezése után nem bírt nyugton maradni, évente másban lelte örömét. Mágnesként vonzzák a változások, a kihívások. Egy évig bébiszitterkedett Angliában, bejárta Skóciát és Walest, majd az iskolapad túlsó oldalára vágyott. Alapiskolás tanító néni vált belőle egy tanévre, aztán a Pöstyéni Vendéglátó-ipari Iskola diákja lett.

„Tavaly a nyári szünetben Izrael felé vettem az irányt, három hónapig ott is ragadtam, nagy örömömre Egyiptomot is sikerült meghódítanom. Fantasztikus élményekkel bővítettem kincsestáram. Egy évig Bécsben mélyítettem németnyelv-tudásom, aztán Párkányban, illetve Esztergomban a Mária Valéria híd építésénél voltam magyar–szlovák–angol tolmács, utána pedig Pesten dolgoztam fordítóként. Most ismét vár a külföld.”

Ezen kívül őrülten szerelmes fényképész barátjába, akit szintén vonz az utazás. Bejárták kettesben Párizst, Svájcot barátokkal, személygépkocsival, majd tettek egy spanyol–holland körutazást vonattal, ami végül stoppolással végződött, jegyük ugyanis Barcelonában más kézbe vándorolt, azaz ellopták.

Ica néni, a tanítónő feleség és anya kedvesen mosolyog, nem nyilatkozik. Róla már amúgy is tudunk mindent: megteremtett egy csodás kis családot, amelynek tagjairól gondoskodik, akikkel törődik és szeretettel bánik. Neki (is) köszönhetően működik ilyen zökkenőmentesen a Pénzes család mindennapi csodás élete.