1962-ben jelentkezett először a Ki mit tud?-ra, de már az első körben kiesett. Azzal indokolták, hogy amit ő csinál, az nem éneklés, hanem ordibálás. Emiatt annyira elment a kedve az egésztől, hogy többet nem is akarta megpróbálni; az 1965-ös versenyre édesanyja a tudtán kívül nevezte be.
Hatvanéves Kovács Kati
Magánélete nem nélkülözte a hullámvölgyeket – háromszor vált el, s gyermeke nagy bánatára nem született –, de a muzsika és a közönség szeretete mindig túllendítették ezeken. Az éneklés számára szenvedély, lételem, akkor is csinálná, ha nem volna egzisztenciális kényszer.
„Tudom, hogy erre születtem. Azóta vagyok az, aki, amióta ezt csinálom, és addig maradok is, amíg csinálni tudom” – nyilatkozta a közelmúltban. 1986-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1994-ben művészi pályája elismeréseként A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést vehette át a Parlamentben. (origo)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.