Ha nemcsak ég, hanem fáj is, az fekély

Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk, tartja a közmondás. Jó, jó, de valljuk be, sokan vagyunk, akik a kulináris élvezeteknek hódolunk. Igen ám, hogyha nem gyötör utána a gyomorégés, az egyéb következményekről nem is beszélve.

Ha ez csak egyszer-kétszer fordul elő, akkor orvoshoz sem fordulunk. Nem ártana pedig, mert a gyomorégés nem tekinthető normálisnak még savas étel, éhgyomorra fogyasztott kávé, alkohol után sem.

Ha azonban a gyomorégés gyakoribbá válik, nem csak ég, hanem már éles fájdalom is jelentkezik (mintha kést szúrtak volna a gyomorba), nyomásra érzékeny lesz a gyomortáj, hányinger, hányás gyötör, akkor orvost kell keresnünk, mert e tünetek fekélybetegségre utalnak.

Jellegzetes a hajnali gyomorégés. Az evés valamelyest enyhíti a panaszokat, majd étkezés után pár órával visszatér a gyomortáji, olykor mellkasba sugárzó fájdalom. Leggyakrabban a nyombél, illetve a gyomor nyálkahártyája betegszik meg, vagy több kis területen kifekélyesedik, kisebesedik, ami a nyálkahártya izomrétegére is átterjed. Ha felületesebb az elváltozás, erózióról, felmaródásról beszélünk.

A nyombélfekély ötször gyakoribb, mint a gyomorfekély. Ez utóbbi azonban veszélyesebb, mert gyakrabban perforálódhat, magyarán: kilyukad. Ez aztán hasnyálmirigy-gyulladást, életveszélyes állapotot idézhet elő. Tehát a fekély következményei, szövődményei a vérzés (véres, kávéaljszerű hányás, vagy fekete, szurokszerű széklet), a perforáció, illetve idővel rosszindulatú daganat, rák. Szerencsére szövődmények csak elhanyagolt esetekben fordulnak elő. Itt meg kell említeni, hogy a nyombélfekély 30-50%-ban tünetmentes lehet. (Ma már azonban a Voll-féle módszer és egyéb vizsgálatok birtokában a tünetmentes esetek is kiszűrhetőek, s a komolyabb bajok megelőzhetőek.)

Változatlanul nagy a szerepe a stressznek. A fekélybetegség pszichoszomatikus betegség, amikor a lelki, idegi tényezők szervi elváltozást okoznak, erre hajlamosítanak. Míg korábban a stresszt tartottuk a fő oknak, az újabb információk birtokában ez már nem állja meg a helyét.

Természetesen az életmódnak, a táplálkozási szokásoknak szerepük van a fekély kialakulásában. A csípős ételek fogyasztása, a dohányzás, az alkoholfogyasztás azonban önmagában fekélyt nem okoz, ám mindenképpen hajlamosít rá.

A genetika fejlődése már tisztázta, hogy ezek a tényezők milyen nagy szerepet játszanak. A fekélybetegségre hajlamosak a HLA B 5 antigénnel rendelkezők. Megfigyelték a 0 vércsoport és a nyombélfekély közti összefüggést.

Gyomor- és nyombélfekélyt okozhatnak gyógyszerek is. Elsősorban a szteroidok (mellékvesekéreg-hormon) és a nem szteroid gyulladáscsökkentők.

A medicina sikertörténetének tekinthető az a felfedezés, mely szerint a fekélybetegséget mikroba okozza. Ki gondolta volna, hogy az ártatlannak vélt Herpes simplex vírus, mely egy kiadós ünnepi ebéd után, vagy a „valaki után ittam” esetben hólyagocskákat okoz az ajkakon, az ajkak körül, más belső szervi betegségért is felelőssé tehető. 1983-ban Marschal és munkatársa fedezte fel azt a baktériumot, amely a fent említett tényezők fennállása esetén fekélybetegséget képes okozni. Ez a baktérium a Campylobacter. Egy felmérés szerint 400 egészséges (nem fekélybeteg) emberből 250 a fertőzött, tehát a lakosság 63,3%-a Campylobacter-hordozó. A baktérium fertőzött vízzel, étellel kerül a szervezetbe. Hordozója a légy, a macska. Védekezni egyértelműen a higiéniával lehet. Kimutatása történhet vérvizsgálattal, gyomortükrözéssel, nyombéltükrözéssel nyert mintavétellel, valamint Voll-módszerrel.

Mára a fekélybetegség kezelése is megváltozott. Már nem csak pihentetésből, diétából, savkötőkből, műtétből áll, hanem a Campylobacter kiirtását célzó eradicatiós kúrából és homeopátiából. Az utóbbiak, mint tudjuk, a hasonlót a hasonlóval gyógyító, természetes anyagokból készülő, biofizikailag ható szereket jelentik.

A gyógyászat a természetgyógyászattal karöltve megdöbbentő eredményeket hozhat!

Dr. K. G.