Gyenge a helyesírási készségük

Mészáros András: „Rendkívül nagy különbségek figyelhetők meg a hozzánk jelentkező diákok vizsgaeredményeiben.“ Somogyi Tibor felvételeAz elmúlt napokban annak próbáltunk utánajárni, vajon milyen eredményt értek el a felvételi vizsgák során a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom tanszékére jelentkező diákok. Elgondolkodtató jelenségekre deríthet fényt a felvételizők teljesítményének a vizsgálata, ha egybevetjük a feladatlapjaikat, kiderül, mely típushibákat követik el nagyobb arányban.

A tanszék leendő hallgatóinak az idei felvételi vizsgákon elért eredményeivel kapcsolatban Mészáros András tanszékvezető tanár elmondta, a diákok teljesítménye nem sokban tért el az előző évfolyamok diákjainak teljesítményétől. „Jellemző, hogy rendkívül nagy különbségek figyelhetők meg a hozzánk jelentkező diákok vizsgaeredményeiben – árulta el Mészáros András. – Vannak hallgatóink, akik a felvételi vizsgán a maximálisan elérhető 650 pontból csaknem 600 pontot megszereztek, ugyanakkor némely jelentkező még a 120 pontot sem érte el. Ez a lényeges teljesítménybeli különbség nézetem szerint egyebek közt azzal is magyarázható, hogy olyanok is a tanszékünkön folytatható tanulmányokat választják, akiket adottságaik, megszerzett tudásuk esetleg másféle pályára tesznek alkalmassá. Mindenesetre már évek óta hasonlóak a tapasztalataink.”

Idén kevesebb diák adta be felvételi kérelmét a pozsonyi magyar nyelv és irodalom tanszékre. A tanszékvezető szerint mindezt részben az alapiskolák kilencedik évfolyamának kötelezővé tétele eredményezte. A tavalyi adatokhoz mérten idén mintegy harminchárom százalékkal kevesebb diák jelentkezett a magyar szakra, ennek ellenére ebben az évben is nagy számban vettek fel elsőéveseket.

A bölcsészkarra jelentkezők egységesen írásbeli felvételi vizsgát tesznek. Szóbeli vizsgát már évek óta nem tartanak a karon, ugyanis a tapasztalatok azt igazolják, hogy a szóbeli vizsgáztatás visszaélésekre ad lehetőséget. Mivel a feladatlapokon a felvételiző diákok nem tüntetik fel a nevüket, az eredmények kiértékelésekor nincs mód a beavatkozásra és a manipulációra. Egyetlen hátránya a pusztán írásban történő vizsgáztatásnak, hogy egyetlen feladatlapon csak nagyon nehezen mérhető fel a jelentkező kreativitása.

A hallgató felvétele egyaránt függ a vizsgán nyújtott teljesítményétől és az érettségi vizsgán szerzett érdemjegyeitől, tehát a hozott pontjainak számától. Szakpárosítás esetén szakonként maximálisan 300-300 pontot szerezhetnek a felvételizők. A középiskolából legfeljebb 50 pont hozhatnak a diákok. A maximális pontszámot egyébként eddig senki sem érte el a tanszékre jelentkező diákok közül. „Az azonos középiskolás eredmények nem minden esetben tükröznek azonos szintű tudást, két kitüntetett diák között éppen ezért akár jelentős tudásbeli különbségek is lehetnek – mondta Mészáros András. – A középiskolák nem egyformán készítik fel a diákjaikat az egyetemi felvételikre, óriási különbségek tapasztalhatók az iskolák között, ha egybevetjük a tanulóik felkészültségét, illetve az oktatás eredményességét és szakmai színvonalát.”

A tanszékvezető elmondta, a diákok időnként a fantáziájukat hívják segítségül, hogy pótolják tételes tudásuk hiányosságait. A felvételizők helyesírási készségével kapcsolatban elárulta, évek óta jellemző, hogy még a legjobbaknak is gondot okoz a helyesírási szabályok pontos ismerete, illetve megfelelő használata. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a leendő pedagógusok, akik magyar nyelvet és irodalmat oktatnak majd az alap- és középiskolákban, egyebek közt beavatják a tanulókat a helyesírás rejtelmeibe, maguk is helyesírási problémákkal küszködnek még az egyetemi éveikben is. A másik megdöbbentő jelenség a tanszékvezető tapasztalata szerint, hogy rendkívül csekély a leendő egyetemisták olvasottsága, alig olvasnak, sok esetben még a kötelező olvasmányok sem szerepelnek az általuk elolvasott művek jegyzékében. A kérdés megint csak az, hogy ha a tanári pályát választják, hogyan lesznek képesek megszerettetni a rájuk bízott gyerekekkel az olvasást.