Grendel Lajos által ihletett alkotások tárlata

A Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület, a Magyar Művészeti Akadémia, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága, valamint Nagyszombat megye önkormányzata és a Csallóközi Múzeum közös szervezésében nyílt tárlat Grendel Lajos munkásságához kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat, illetve Grendel-portrékat vonultat fel.

A Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület (FMSzE) pályázatára az egész Kárpát-medencéből érkeztek művek, összesen 121 alkotótól. Közülük 52 művész 82 alkotása látható Dunaszerdahelyen. A pályázat ötletgazdája Tóth László Illyés Gyula- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, aki pedig megszervezte és létrehozta, Miglinczi Éva, az FMSzE elnöke. A kiállítás fővédnöke, Tőzsér Árpád Kossuth- és József Attila-díjas költő, tagjai pedig Szunyogh László Ferenczy Béni-díjas szobrászművész, Novotny Tihamér, valamint a család nevében Grendel Ágota voltak.

A tárlatot Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke nyitotta meg, aki egyebek mellett elmondta: „Grendel nemcsak lévai, pozsonyi, felvidéki magyar író volt, hanem munkássága egész Kelet-Közép-Európára kiható irodalmi érték. Ez a kiállítás pedig egy következő dimenzió, amely a művészetek közti eleven átjárhatóság ékes példája.”

Tóth László hangsúlyozta, hogy Grendel a múlt század 1980-as éveiben elsőként törte át a kisebbségi létbeszorítottság falait és vált az egyetemes magyar kultúra és irodalom alkotójává. Amit kevesen tudnak róla, hogy egy-két évvel ezelőtt Párizsban, franciául megjelent 20. századi magyar novella antológiában Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Krúdy Gyula, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, HeltaiJenő, Karinthy Ferenc, Márai Sándor és Örkény István mellett egyedül képviseli a kortárs magyar prózát. „Ám nemcsak munkásságával és művei hatókörével lépett túl a kisebbségi lét és anyanyelvi közössége határain, hanem azzal is, hogy a szlovákiai magyar írók közt az első, akinek művei Európa számos országában, közel tucatnyi nyelven jelentek meg. Sikerült kilépnie a honosságból és anyanyelvéből fakadó nyelvi korlátok közül, és szlovákiai magyar író létére kora szlovák irodalmi és közéletének nemcsak egyenrangú, hanem kiemelkedő alkotójává tudott válni. Ami összmagyar viszonylatban is páratlan, hogy valakit két, a magyar mellett egy más nyelvű, sőt, három – a magyar, a szlovákiai magyar és a szlovák – irodalom is a magáénak valljon és annak meghatározó alkotói között tartson számon. Külön öröm, hogy most egy újabb nyelven, a képzőművészet nyelvén jelenik meg. Ezen a kiállításon annak lehetünk tanúi, hogy a képzőművészet egyetemes nyelvén és eszközeivel hányféle megközelítése és értelmezése lehet írói világának, felfogásának, világképének” – mondta Tóth László.

Beszédében felidézte Grendel Lajos egyik ars poetica-szerű mondását is, amely szerint számtalan módon lehet írni, csak ideológia szerint nem. Mert az ideológiák mindig a szabadság ilyen-olyan korlátozását hozzák magukban. A szabadság pedig az, amikor a leírt szöveg meggyőzi az olvasót, azaz ebben az esetben a kép szemlélőjét.

A kiállításra számtalan Grendel-arckép, illetve karikatúra érkezett, ami felvetette a kérdést, nem a könnyebbik megoldást jelentik-e. „Ám rögtön észre kellett vennem azt is, hányféle Grendel-arc néz vissza ránk. Ugyanannyi, ahányan nézik őt” – válaszolta meg a kérdést Tóth László.

A díjazottak nevét a vándorkiállítás további állomásain, illetve a magyar kultúra napján hozzák nyilvánosságra a szervezők. A tárlat november 4-ig tekinthető meg Dunaszerdahelyen a Csallóközi Múzeumban.