Gömörország képesebbik fele

Tél ide, tél oda – éppen a decemberi zimankóban mutatja mindeddig legképesebb oldalát a Gömörország, az Északi Magyar Peremvidék Fóruma. Kušnierová Edita és Tököly Gábor Középkori falképfestészet Gömör-Kishontban című, fényképekkel is gazdagon alátámasztott írása mellett Czenthe Zoltán Confessio gömöriensis – Gömöri portrék című vallomásos prózáját megdöbbentő erővel illusztrálják idős gömöriek arcképei. „Mert amidőn Gömör Gömör volt, lassan a múlté. Szétesett a történelmi keret, megváltozik a táj, folyómedrek helyeződnek át, megközelíthetetlen mészkőmeredélyekre kényelmes makadámutat törnek, települések mennek tönkre, vagy karakterükből kivetkőzve uniformizálódnak, ki és nagy családok egy új olvasztóba sodródva veszítik el megkülönböztető jegyeiket, a mesebeli házikók hímporukat vesztik, a temetők nemes anyagú és rejtelmes üzenetű fejfáit hitvány »mű«-kő váltja fel, az abrosz nem hímzett, hanem nyomtatott és praktikusan könnyen mosható, a falvédő többé nem úgynevezett naív »giccs«, hanem »hatóságilag zsürizett«, az emberek arca barázdákkal nem tagolt, de sima és könnyen összetéveszthető, az élet nem emberien-küzdelmes, hanem globális nagy erőknek kiszolgáltatott. Mindezekre azonban már a régi kód nem érvényes” – jár az eltűnt és a jelen idő nyomában Czenthe Zoltán.

Lássátok, feleim! című tematikus rovatában ezúttal a középkor évszázadaival foglalkozik a lap, a már említett falfestményeken kívül olvashatnak Rimaszécs helyéről a középkori Gömör megye és Magyarország városhálózatában, valamint a középkori Rimaszombat történetéről. A téli Futárszalon vendége egy vers erejéig Tőzsér Árpád, egy regényrészlet erejéig Hajdú István, valamint az anekdotikus novellista Duray Miklós. Sz. Haltenberger Kinga pedig a térség művészei közül ezúttal Mikovínyi Sámuelt mutatja be.

A Magyarok a nyelvhatáron című honismereti rovatban – egyebek mellett – folytatódik a Gömör természeti örökségét bemutató sorozat, ezúttal a Pelsőci-fennsíkon található Csengő-lyukat járhatják be képzeletben az olvasók; a szepsi római katolikus plébánia történetét ismertető sorozat negyedik része a 19. század közepétől a 20. század elejéig terjedő időszakot öleli fel; Varga Norbert pedig folytatja a Gömörország őszi számában elkezdett, Fejezetek Gömör és Nógrád pásztorságának hitvilágából című tanulmányát, a természetfeletti lények közül ez alkalommal a lidérccel, a kísértettel, a kígyóval kapcsolatos hiedelmekről értekezik. A Fúj a nap alatt rovat a régió közelmúltbeli eseményeire, történéseire pillant vissza – így egyebek között az irodalmi muzeológusok szakmai továbbképzésére, a losonci magyar iskola névadójára –, valamint új kiadványokról ad hírt. (as)