Kegyes-kegyetlen volt vele szemben a sors. Kegyetlen, mert történelmi viharokban, embert próbáló időkben nem szűkölködő évtizedeket kapott az élettől. S kegyes is, mert ezáltal íróként kincsesbányára lelt, amely szinte kifogyhatatlannak látszik. ĺrónak kellett lennie. Hű krónikásként mesélnie. Szülőföldjéről, Gömörről. Az ott élő emberekről. Sokak életéről. Mács József ma hetvenöt éves.
Gömör ízes hangú krónikása
„Falun születtem, s ez meghatározóan rányomta bélyegét az írásaimra” – írja. Hosszú évtizedes írói pályája során mindvégig hű maradt e témához. Regényeinek, elbeszéléseinek szinte állandó színhelye az a kis gömöri falu, amelynek lakói egyszer a határ egyik, mászszor a másik oldalán találják magukat, hiszen az ő véleményükre, a kisemberek véleményére a legritkább esetben kíváncsiak a történelem kerekének forgásával együtt változó hatalmak, rendszerek képviselői. Mács József regényeinek, elbeszéléseinek szereplői nem akarnak hősök lenni, nincsenek nagyravágyó, világraszóló terveik – csak boldogulni szeretnének, élni az életüket, a mindennapokat, úgy, ahogyan azt a falu hagyományai, a megélhetést nyújtó föld, a paraszti élet körforgása diktálja. De a fejük felett elvonuló történelem még ezeket a szerény kívánságokat is sokszor meghiúsítja. „Alkotói munkásságom mozgatója mindmáig a felvidéki magyarság Trianon óta tartó kálváriája” – vallja az író. Ezeknek az évtizedeknek a nyomasztó, súlyos fejezeteiről, egyebek közt a kitelepítésekről, a deportálásokról ad számot egy szűkebb közösség életének tükrében a Madách-díjas Adósságtörlesztés című regényében, valamint a Szélfúvásban, a Temetőkapu, az Égig érő palatábla, a Magasság és mélység, a Trianon harangjai című műveiben, és erről vall a nagyszüleinek, szüleinek is gyönyörű emléket állító Öröködbe, Uram című önéletrajzi ihletésű regénytetralógiájában is. ĺrásainak közös vonása, hogy mindegyiket a szülőföldje, Gömör iránt érzett szeretet, ragaszkodás, a gyökerek őrzése, azok fontossága hatja át.
Mács Józsefnek már az élete egy kész regény, süthetnénk el az idevágó közhelyet, és akkor is lett volna miről írnia az eltelt évtizedek alatt, ha csupán saját életét önti írásba. De ő nem az az író, akit csak a saját sorsa érdekel. És mint mondja, vannak még gazdagon megírásra váró témái.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.