Folyóirat-ismertető

A blokkot Kelevéz Ágnes tanulmánya nyitja: ebben Babitsnak azokat a versfordításait vizsgálja, melyekben költőnk a magyar líra némely (számszerűen hét) alkotását idegen (francia, angol, latin és görög) nyelvekre ültette át. A Babits-kutatók előtt nyilván ismert életműdarabka részletes körbejárása nekem egészen váratlan s nagy élményt jelentett, s azt gondolom, a többi átlagolvasó is hasonlóan jár, járt ezzel a tanulmánnyal (a szóban forgó verseket és fordításaikat is megkapjuk, természetesen). Ugyanitt Benyovszky Krisztián két verselemzést (a Detektívregény és a Detektívhistória című Babits-versek) magában foglaló tanulmánya késztetett arra, hogy az összeállítást tovább olvassam, a Babits-kutató Vida Gergellyel való kis beszélgetést annak is ajánlom, aki nem kifejezetten Babits-rajongó, végül egy-egy tanulmány foglalkozik az életmű egy-egy szegmensével: Wirágh András egy elbeszélést, Szilágyi Zsófia a Babits-kronológia első kötetét elemzi.

További ajánlatok: az indián költészeti blokk (Gyukics Gábor fordításában) például, vagy legelöl Ungváry Rudolf Boldogságkísérletek című regénykéje – ehhez (közvetlen ez után), pihentetőnek Bojtár Endre ajánlásai arról, miként léphető át a Spenótként ismert irodalomtörténet árnyéka. Másféle olvasási stratégiák: Szászi Zoltán két verse a 33–35. oldalon (címek a Tartalomban), újabb részlet Janković Nóra regényéből.

Az Irodalmi Szemléből egyértelműen Zalán Tibor verse, a lap is ezzel indít, én meg most minden éjjel az új Zalán-kötetet (Szétgondolt jelen, AB-ART, 2011) olvasom, elképesztően jó. És ez a Szemle-beli vers is nagy élmény, illik a kötethez. Az Irodalmi Szemle e számának képanyagát Boráros Szilárd bábtervei, színpadképei adják, nem véletlenül: a lap központi összeállítása a gyermekirodalomé. Itt főként verseket találunk, meg egy esszét s egy tanulmányt (szerzők: M. Csepécz Szilvia, Markó Béla, Lackfi János, László Noémi, Fellinger Károly, Kovács Lajos). Varga Imre novelláját is el kellett olvasnom, annyira jó. Szalay Zoltán kritikája Németh Zoltán eddig utolsó verseskötetéről (Boldogságtelep, vetélőgépben; Kalligram, 2011): a szeretet mint „iszonyú anyag” fontos adalék lehet a Németh Zoltán-versek értelmezéséhez. Rövid szemelvény az egyik Lackfi János-versből (Kiejtés): „Olyan nincs, hogy / Oli bácsi, / olyan van csak, hogy / Zoli bácsi. // De ha azt mondom, / a Zoli bácsi, / mintha azt mondanám, / az Oli bácsi.” A Szemle Olvasó című mellékletében Németh Zoltán összeállítása: A népi prózától a posztmodern költészetig. Tőzsér Árpád poétikái; ehhez ugyanitt Brutovszky Gabriella óraterve a Tőzsér-költészethez.

Az Opusban (Opus 14) nehéz volna átlapozni és megkerülni a versfordítás-blokkot, nem is érdemes, Jeszenyinnel kezdődik (Erdélyi Z. János fordításai), Jouni Inkalával zárul (Polgár Anikó fordítása), kiváló szövegek, de pl. a Mirela Lungu (Balázs F. Attila fordítása) is nagyon jó. Nyírfalvi Károly versét (Anya; vakond!) a Horizontok rovat húzóanyagának tartom. Ami kirívóan jó, az H. Nagy Péter újraírt PM lexikona (a Kazár szótárról), valamint Keserű József tanulmánya: Testtől testig. Test és interszubjektivitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című művében. Egy Halmai Tamás-esszé (Kódok, koboldok, kontextusok. A versolvasás lehetőségei) visszhangzik még sokáig bennem. S most látom, aminek már első látásra is nagyon örültem: Suhajda Péter dolgozata Kassák nagy életrajzi művének Csavargások részéről, ez is felejthetetlen olvasmány. Illusztrációk: Szaszák György művei. Melléklet: Peron; újabb válogatás a fiatal, pályakezdő alkotók műveiből (szerzők: Bényi Klaudia, Czucz Enikő, Gužák Klaudia, Hajtman Kornél, Mucha Attila, Nagy Csilla, Paluska Zsuzsanna, Puzsér Zsuzsanna, Rajkovics Péter, Takács Zsuzsi, Vida Barbara, Vida Nikoletta).

Legutóbbi haza könyvesbolt-látogatásom október 21-én történt, a dunaszerdahelyi Molnár-Könyvben jártam (Hypernova), ott két irodalmi lap, az Irodalmi Szemle és az Opus volt kapható.