Fekete Péterek Pécsett

Együtt a család az Újra meg újra című cseh filmbenPécs okosan gondolkozik. Nem akar A kategóriás fesztiválokkal versenyezni, loholva futni Velence, Moszkva vagy éppen Karlovy Vary mustrája után, nem akar felzárkózni, hasonlítani, vörös szőnyeges pompával kérkedni. Nívós, egyhetes rendezvényével a kelet-európai régió filmes esszenciáját kínálja közönségének, a magyaron kívül cseh és szlovák, lengyel és ukrán, szerb, horvát és bosnyák, bolgár és román, észt, lengyel és litván alkotók munkáit, amelyek az elmúlt hónapokban a világ más fesztiváljain is feltűntek már. Pécsett ugyanis nem kizáró ok, ha egy film már versenyben volt valahol, legfeljebb másodszor is megmérettetik.

Kocsis Ágnes sajátos hangulatú opusa, a Friss levegő az idei budapesti szemlén Simó Sándor-díjat kapott, amely az elsőfilmes rendezők tehetségének legrangosabb hazai elismerése. Ezt követően indult el a világ legjelesebb fesztiváljaira. Előbb Cannes-ban, aztán Karlovy Varyban vetítették, s most megérkezett és győzött a Pécsi Filmünnepen. Anya és lánya, Viola (Nyakó Júlia) és Angéla (Hegyi Izabella) a történet főszereplői. Viola magányos madonna. Szíve és lelke van, munkáját becsületesen végzi, szerényen berendezett lakásában nem ül meg a por, szürke hétköznapjaiba csak a televízió visz némi változást. Lányával jól megvan, kapcsolatuk mégsem idilli. Angéla szégyelli az anyját. Viola ugyanis ott dolgozik, ahol mások a szükségüket végzik. WC-s néni. Földalatti birodalmában ugyanolyan rend és tisztaság honol, mint otthonában, s mivel kedves, megértő lélek, állandó kuncsaftjai vannak. „Vendégköre” vigyáz rá, kínjaikat-bajaikat odaadóan orvosolja. Párját azonban nem köztük keresi. Apróhirdetéseket olvas, magányosok klubjába jár, hátha... Angéla varróipari szakmunkásképző diákja. Rokonszenves, jól nevelt, megbízható lány. Nagy tervei vannak. Szép ruhákat akar tervezni. Többre vágyik, mint az anyja, egy egészen másfajta életre. Csillogóra, érdekesre, valami nagyon másra. Anyja munkahelyén nagy ritkán fordul meg, akkor is csak úgy, hogy senki se lássa. Gyorsan le és gyorsan fel. Anyja birodalma neki a vég, ahonnan nincs tovább. Az a pár óra, amelyet kedvenc tévésorozatukat nézve egymás mellett töltenek, nem viszi közelebb őket egymáshoz. Violát egy nap kirabolják, és alaposan helybenhagyják az illemhelyen. Kórházba kerül. Ha sokáig marad, elveszti állását. Angéla váratlan lépésre szánja el magát: beül anyja helyére. Átveszi a WC irányítását. Hétköznapi történet, hétköznapi hősökkel. Nem akar nagyot mondani, csak annyit: bajban ismered meg a gyerekedet. Kocsis Ágnes komoly díjakkal indult a pályán. Szociális érzékenységéhez kétség nem fér. Pályaalkalmasságát most újabb alkotással készül bizonyítani.

Színes fekete-fehér komédiájával a cseh Petr Vachter szerzett kellemes perceket a Pécsi Nemzetközi Filmünnep közönségének. Az Újra meg újra (eredeti címén Doblba) a cseh klasszikus vígjátékok legjobb hagyományait viszi tovább. A főhős itt is egy csetlő-botló, hibát hibára halmozó, mégis szerethető kisember: Karel, a sírköves. Felesége váratlanul meghal, annak barátnője azonban annyira szívén viseli a magára maradt, gyerekét egyedül nevelő férfi sorsát, hogy odaköltözik hozzá, és attól fogva úgy élnek együtt, mint egy igazi család. Karel szülei vidéken élnek, festői környezetben, ahol mesés a karácsony. Egészen addig, míg ki nem derül, hogy ki az, aki hazudik, ki követ el ilyen-olyan stikliket, ki csalja a feleségét, és mi sodorja bajba hősünk édesapját. Van itt persze mókás nagymama is, aki sírkövet kap ajándékba a karácsonyfa alá, és boldog, mert egész életében pont ilyenre vágyott, és van egy „eltévedt bárány” is a népes famíliában, Karel öccse, aki beállt egy szektába. Tehát: Hare Christmas, Hare Kocsma, Hare Krishna! Az egyik szemünk sírhat, a másik nevethet. Petr Vachter patikamérlegen adagolja a humort és a tragédiát, színészei pedig, élükön Jaroslav Dušekkel nagy élvezettel egyensúlyoznak a két zsáner között. Jól szórakozott a filmünnep közönsége a cseh filmen, s még új műfaji megnevezést is találtak a szervezők: misztikus vígjáték. Találó kategória.

Humorával és szellemes szófordulataival tűnt ki a mezőnyből a szerb Radivoje Andrics Ha felnövök, Kenguru leszek című alkotása, amelyben a hatvanas évek cseh új hullámának Fekete Péterei élik életüket a mai Belgrád külső kerületeiben. Miközben Kenguru, a szerb kapus első meccsét játssza az angol Premier Ligában, s máris a Manchester United ellen, Braca, a mozi megszállottja a fehér vászon előtt ölelgetné új kedvesét, a vonzó topmodellt, aki már Brad Pitt-tel is találkozott egyszer. S miközben hol egy ütött-kopott csehóban drukkoló, néhány fős társaság arcaiból olvasunk, Braca kínjait éljük meg a moziban, ahol az istenért sem tudnak zavartalanul együtt lenni, illetve egy sokemeletes lakóház tetején söröző-füvező baráti pár különös időtöltését látjuk. A szálak közben alaposan összegabalyodnak, a komédia fényei azonban valósággal felragyognak a vásznon, méghozzá finom társadalomkritika kíséretében.

A játékfilmek versenye mellett remek rövidfilmeket is láthattak a nézők. Igor Lazin ötpercesében 1 nap szabadságra megy a budapesti Szabadság-szobor, Köves Krisztián Károly Tóbijában egy kutya bőrébe bújva tapasztalhatjuk meg a várost, Mátis Lilla Huszárik Zoltánról készített csaknem félórás elégiát, Császi Ádám és Tóth Zoltán Gábor 1 hét című alkotása egy cigány fiú hét napját mutatja be, Groó Diana Ulrichtjának (Ősfény) huszonéves hőse egy tehervonattal fut versenyt a túlélésért.

Színes, nagyszerűen összeállított programmal szolgált az idei Pécsi Nemzetközi Filmünnep. Szervezői magasra tették a lécet, s mint mondták: jövőre sem adják alább. 2010-ben Pécs Európa kulturális fővárosa kíván lenni. A filmünneppel oroszlánrészt vállal igyekezetében.