Európaiság, integráció

„A magyar nemzeti irodalom integrációjának feltétele Magyarország európai uniós csatlakozása. Ez azonban nem jelentené a magyar kulturális és irodalmi egység létrejöttét“ - állapítja meg értekezésében Alabán Ferenc. A kisebbségi irodalmak sajátos helyzetét tárgyalva ezt írja: „A kisebbségi magyar irodalmak sajátos helyzetüknél fogva élő regionális hagyományokat jelentenek és egyúttal közvetítő funkciót töltenek be a közép-európai kultúrák kapcsolatrendszerében. Ez a kontextus és a szemléleti nyitottság jelentheti a garanciákat a magyar irodalom rangjához való felzárkózásához és a korábbinál teljesebb európai befogadásához“.

A folyóirat szépirodalmi rovatában Szepesi Attila, Török Elemér, Kemsei István verseit, továbbá Papp Tibor regényrészletét és Aich Péter novelláját olvashatjuk. Gágyor József írásában a tallósi nép ajkán élő, cigányokról szóló közmondásokat, szólásokat gyűjtötte egy csokorba. Új humanizmus címmel Aich Péter a Humanista kiáltvány programjával foglalkozik.

A kritikai rovat Kovács Győző írását közli Szeberényi Zoltán Turczel Lajosról írt kismonográfiájáról, valamint Fónod Zoltán Közkép címmel megjelent beszélgető könyvéről. A Tallózó rovat Esterházy Péter nagy visszhangot kiváltó új kötetéről; a Javított kiadás – melléklet a Harmonia Caelestishez címűről írt értékelést közli, Radnóti Sándor tollából. Ugyancsak közli a lap Keserű József kritikáját Németh Zoltán monográfiájáról, melyet Talamon Alfonzról írt. A kötet az Ünnepi Könyvhét kiadványai között is szerepelt. (-dz-)