Ésszerű vagy észszerű?

A kézikönyv a szóban forgó alkotórészeket olyan képzőszerű utótagoknak tekinti, amelyek önálló jelentésben már nem élnek. Rendszertani szempontból ugyan összetételi tagokként viselkednek, kiürült jelentésük azonban a toldalékokhoz – közülük is a képzőkhöz – teszi őket hasonlatossá. Ez a sajátos kettősség eddigi írásmódjukban is megmutatkozott. A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása szerint a képzőszerű utótagokat általában egybeírjuk az előttük álló szóval: magamfajta, zöldségféle, kabátszerű stb. Ha azonban a –szerű szóelem rövid sz-re végződő tőhöz járul, nem szsz-szel, hanem ssz-szel írjuk a kérdéses összetett szót, pl.: ésszerű, gipsszerű, viasszerű. A napokban megjelent új akadémiai helyesírás (A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó) azonban – a folyton változó nyelvhez való igazodás szükségességére  hivatkozva – módosítja a korábbi szabályzat néhány pontját.

A változás a -féle, -fajta, -szerű stb. elemeket is érinti: a szabálykönyv a korábbi szemlélettől eltérően már nem a „képzőszerű utótag” kategóriájába sorolja, hanem szabályos utótagként kezeli őket, vagyis az ilyen tagokat tartalmazó alakulatokat összetett szavaknak tekinti. Ennek következtében ekképpen módosul a rövid sz-re végződő előtaghoz kapcsolódó, -szerű utótagot tartalmazó szavak írásmódja: ésszerű (11. kiadás) helyett észszerű (12. kiadás), gipsszerű (11. kiadás) helyett gipszszerű (12. kiadás), viasszerű (11. kiadás) helyett viaszszerű (12. kiadás), autóbusszerű  11. kiadás) helyett autóbuszszerű (12. kiadás) stb.  

Továbbra is kötőjellel kapcsoljuk azonban a -szerű  utótagot a hosszú s-re vagy sz-re végződő szavakhoz, pl.: bross-szerű, stressz-szerű; s kötőjeles marad az írásmód az egy- és a többelemű tulajdonnevekhez való fűzésekor is, pl.: Csemadokszerű, Új Szó-szerű. A több mint két elemből álló, -féle, -fajta, -szerű stb. utótagokat tartalmazó öszszetett szavakra a továbbiakban is érvényes az ún. szótagszámlálási szabály: a kettőnél több tagból álló összetételekben hat szótagig minden szót egybeírunk (autóbuszféle, kontaktlencseszerű), a hat  szótagnál hosszabb összetételeket viszont kötőjellel tagoljuk (igazgatóhelyettesféle, videojáték-szerű).

A szókapcsolatok és az összetételi tagok mozgását jelző ún. mozgószabályok ugyancsak vonatkoznak a -féle, -fajta, -szerű stb. utótagokat tartalmazó alakulatokra is. Eszerint ha egy, a szótagszám miatt már kötőjellel tagolt öszszetett szóhoz egy újabb utótag kapcsolódik, az eredetileg kötőjelezett tagokat egybeírjuk, s az új összetételi tagot kapcsoljuk kötőjellel, pl.: autóbusz-megálló, de: autóbuszmegálló-szerű. Ha egy különírt szókapcsolat – általában jelzős szerkezet – egészéhez utótag kapcsolódik, a jelzős szerkezetet egybeírjuk, az utótagot pedig a szótagszámtól függetlenül kötőjellel fűzzük hozzá, pl.: kezelési útmutató, de: kezelésiútmutató- féle; névszói állítmány, de: névszóiállítmány-szerű.

Misad Katalin