A háztartások többsége a spóroláshoz és a pénz hatékony fialtatásához sem ért

Így spórolunk

A felmérés egyik legnagyobb tanulsága, hogy a történelmi csúcsokat döntögető infláció miatt az elmúlt időszakban alaposan beszűkültek a szlovákiai háztartások lehetőségei. A családok egyre kevesebb pénzt képesek megtakarítani, miközben továbbra is szakadéknyi különbségek vannak az egyes háztartások között. A Focus által megkérdezettek nagyjából negyede havonta legfeljebb 50, további negyede pedig 50–100 eurót képes megspórolni a bevételeiből, száz válaszadóból hárman ugyanakkor azt állítják, hogy havonta több mint 500 eurót is képesek félretenni.

Elveszik a pénzünk

Hogy a háztartások képesek megtakarítani a jövedelmük egy részét, az ugyan jó hír, ez azonban csak az első lépés, nem mindegy ugyanis, hogy hol fialtatjuk a pénzünket. A felmérés eredményei megerősítik azt, amire a pénzügyi szakértők már régóta figyelmeztetnek: a megkérdezettek döntő többsége nem takarékoskodik hatékonyan. A válaszadók közel háromnegyede még mindig banki folyószámlán tartja a megtakarításait, ami csak annyival jobb a befőttesüvegnél, hogy ha betörnek a lakásunkba, ezt a pénzt nem lopják el. Legalábbis nem klasszikus módon, az elmúlt időszak legnagyobb „rablójának” ugyanis az infláció bizonyult, amely ellen csak kevesen tudnak védekezni. „A lakosság nagyjából 45,75 milliárd eurót tart bankszámlákon, aminek az értékét az infláció csak az elmúlt egy évben mintegy 4,5 milliárd euróval csökkentette. A folyószámlán az alacsony kamatok miatt egyszerűen nem lehet pénzt keresni” – mondta el lapunknak Matej Dobiš, a Finančný kompas pénzügyi elemzője. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a megkérdezettek több mint fele otthon is tart egy nagyobb összeget, miközben csak a töredékük, vagyis nagyjából a 14 százalékuk fekteti a pénzét a nagyobb hozamot biztosító befektetési alapokba vagy részvényekbe.

Magasabb kamatok

A lakosság körében mindeddig „legnépszerűbb” megtakarítási forma, a folyószámla kamatja csak nagyon ritkán haladja meg a 0 százalékot, így az sem csoda, hogy egyre többen érdeklődnek a tőzsdén forgalomba kerülő ETF-alapok (az ETF az angol Exchange Traded Funds, vagyis Tőzsdén Kereskedett Alapok rövidítése) iránt, amelyek ugyanúgy működnek mint az egyéb alapok, csak azok részesedéseivel a tőzsdéken is kereskednek. Az ETF célja általában egy adott index vagy iparág teljesítményének a nyomon követése. „Az ETF-alapokban több mint 6 százalékos éves hozamot is el lehet érni. Havi 50 eurós befektetéssel a megtakarított érték tíz év után így 8234 euró, 15 év után pedig akár 14 613 euró is lehet. A szlovák piacon pedig már most is van lehetőség rövid távú, legalább egyéves futamidejű, évi 2-3 százalékos nettó hozamú alapokba történő befektetésekre, amelyek alkalmasak például a pénzügyi tartalékok fialtatására” – teszi hozzá Dobiš.

Spórolási tippek

„Sokan panaszkodnak arra, hogy egyetlen centet sem képesek megspórolni. A háztartások költségvetésének az alaposabb elemzése azonban azt mutatja, hogy ez az esetek többségében nem igaz” – figyelmeztet Andrea Kasanická Straková, a Partners pénzügyi szakértője. Szerinte az így érvelőknek gyakran nincs áttekintésük a pénzügyeikről, miközben gyakran olyasmire szórják a pénzüket, amire egyébként semmi szükségük nem lenne, csak hagyják magukat elcsábítani az egyre agresszívebb reklámokkal. „Akik például a kelleténél többet dohányoznak vagy több alkoholt fogyasztanak, azok már ezek visszafogásával havonta több mint 100 eurót takaríthatnak meg. Néhány kávéval vagy egy éttermi ebéddel kevesebb, heti 30 eurót spórolhat. Jelentős összeget takaríthatunk meg azonban az olyan előfizetéses szolgáltatások lemondásával is, amelyeket egyébként alig használunk, csak lusták vagyunk lemondani. Még több eurót spórolhatunk, ha az autónk helyett gyakrabban használjuk a tömegközlekedést” – sorolja Kasanická Straková, aki szerint a lényeg, hogy szokássá váljon a rendszeres spórolás, még ha kezdetben csak 20 euróról van is szó.

A Partners pénzügyi szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes betartanunk a 10:20:30:40-es ideális pénzügyi arányt. Eszerint a havi jövedelmünk 10%-át rövid távú célokra és tartalékra tegyük félre, 20%-át fektessük be hosszú távú célokra, például a gyermekeink taníttatására vagy a nyugdíjra, a jövedelmünk legfeljebb 30%-át költsük el, legfeljebb 40%-át fordíthatjuk pedig a hitelek visszafizetésére. „Az ideális pénzügyi arányok betartása elsőre nagyon nehéznek tűnhet. Ha azonban ismerjük őket, akkor segíthetnek abban, hogy fontos pénzügyi helyzetekben helyes döntéseket hozzunk” – teszi hozzá Kasanická Straková.