Erős finis élet írta történetekkel

Erős év végi finist produkál a magyar filmgyártás: három várva várt új mozgókép ke-rül(t) decemberben a nézők elé. Maja megpróbál felnőni és kitörni kilátástalan helyzeté-ből; Gárdos Péter szülei a vásznon is egymásra találnak; Mágnás Elzát száz év után újra kihúzzák a Dunából.

A magyar filmgyártásban is hagyományosan erős szociovonalból már láthattunk idén pár emlékezetes alkotást – Goda Krisztina „gárdafilmjéről”, a Veszettekről vagy Hörcher Gábor fikciós dokujáról, a Drifterről lapunkban is olvashattak. A magyar rögvalóságot, a leszakadó vidékek és perifériára szorult rétegek tipikus figuráinak sorsát megrajzoló műfaj leginkább várt friss darabja, Horváth Lili nemzetközi fesztiválokat megjárt első nagyjátékfilmje, a Szerdai gyerek viszont csak most került a magyarországi mozikba. A nagyrészt amatőr szereplőkkel forgatott filmben Maja (Vecsei Kinga), az intézetben nevelkedett fiatal leányanya kitörési kísérletét követi nyomon a kamera, úgy, hogy élethelyzetek sorát tárja elénk, és következetesen elkerüli a didaktikus történetmesélés csapdáit.

Aki nem okvetlenül a mai Magyarország társadalmi feszültségeit tartja a legvonzóbb évzáró témának a moziban, két további, már a forgatás során nagy figyelmet kapott alkotás közül választhat: az egyik egy élet írta szerelmi történet, a másik a századelő Budapestjének egyik városi legendákkal övezett híres bűntényét eleveníti fel.

Posztholokauszt szerelem

Gárdos Péter öt évvel ezelőtt jelentette meg Hajnali láz című regényét, amely minden különösebb hahó nélkül veszett el az éves könyvtermésben. Aztán felröppent a hír, hogy a jó nevű filmrendező (Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba, Tréfa) nemcsak megírta, hanem le is forgatja szülei egymásra találásának keserédes történetét. A művet újra kiadta a Libri Könyvkiadó, megadta neki a szükséges marketingtámogatást a nemzetközi piacon, a londoni könyvvásáron pedig akkora volt az érdeklődés a külföldi kiadási jog iránt, hogy a Hajnali láz minden idők legnagyobb jogdíjú magyar kötetévé vált.

A december 17-ei mozipremier után valós történetet látunk a vásznon (bár a neveket részben megváltoztatta a szerző-rendező): Gárdos Péter apjának halála után került elő egy elfelejtett, családi iratokat tartalmazó dobozból az a levélköteg, amely egy különös szerelem kibontakozását dokumentálja. A holokauszttúlélő Gárdos Miklós egy svédországi rehabilitációs klinikán lábadozik – illetve orvosai szerint haldoklik, hiszen súlyos tüdőbetegsége miatt csak néhány hónapot adnak neki –, amikor elszánja magát élete legmerészebb és egyben legszélhámosabb vállalkozására. A fizikailag összetört, bádogfogsorú fiatalember megszerzi a szintén Svédországban elhelyezett magyar zsidó lányok listáját, és mondvacsinált okokból felveszi velük a kapcsolatot és szövegével igyekszik levenni őket a lábukról. Lili válaszol. Később telefonon beszélnek. Aztán Miki kiharcol egy személyes látogatást. Három nappal később esküvőt ülnek Stockholmban. Ami pedig ezután történt, az maga az élet ünnepe: több mint ötven közös év adatott meg nekik.

A filmben Miklóst és Lilit Schruff Milán és Piti Emőke alakítja, de feltűnik Gila Almagor izraeli színésznő is (a kerettörténetben az idős Liliként emlékszik vissza az eseményekre). A Saul fia után itt egy újabb magyar holokausztfilm, de nagyon más végkicsengéssel. Az élet szép, a remény örök.

Mágnás Elza

Az „első sikerült magyar thriller” – A berni követ – sűrűn megsüvegelt alkotópárosának, Szász Attila rendezőnek és Köbli Norbert forgatókönyvírónak az új filmjére várva regionális öntudatunk is felhorgadhat. A Félvilág ugyanis Turcsányi Emília – a dokumentáltan felvidéki származású, egyes források szerint a lévai járásbeli Hontbesenyődön született egykori cselédlány, később „büfémadam”, majd a századelő Budapestjének leghírhedtebb kitartott nője – bűnös-izgalmas történetét meséli el. És valljuk meg: olyan sztori ez, amely nemcsak a korabeli bulvársajtó figyelmére tarthatott igényt. 1914 januárjában ismeretlen nő holtteste került elő a Dunából egy kosárban. Már maga a nyilvános azonosítás is szenzációszámba ment; a hírverés csak fokozódott, amikor kiderült, hogy a partnerei kiválasztásában alkalmazott kritériumok miatt csak Mágnás Elzaként emlegetett asszony rablógyilkosság áldozata lett; pazar temetésén – amelyet Schmidt Miksa bútorgyáros „celebráltatott” szeretőjének – a korabeli források szerint legalább tízezren vettek részt. (A sajtóban többek között Kosztolányi Dezső számolt be az eseményről, míg Krúdy Gyula a Schmidt Miksa különleges szexuális szokásaira, például a koporsókban tartott orgiákra tett utalásaival járult hozzá a legendához.)

Szex és deviancia, pénz és luxus, felemelkedés és pusztulás, indulatok és bűntény, a háttérben egy átformálódó társadalom – minden adott egy borzongató történethez. A Félvilág alkotói ráadásul nagyon intelligens motívumhálót szőnek a tények adta keretre, amely mindenekelőtt az egy háztartásban élő három nő – a gátlástalanságával és szexualitásával mindent elért kokott, az iskolázott, de cselédsorba kényszerült komorna és a naiv cselédlány – egymás közötti viszonyának, valamint a „ház urával” való kapcsolatának lélektani mozgatórugóit rajzolja meg. Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Döbrösi Laura és Kulka János alakítása, a látványos díszletek és jelmezek nem mindennapi élményt ígérnek. Jó hír a hazai közönségnek: mivel Szász Attiláék ez alkalommal is a televíziós büdzséből szereztek támogatást filmjükhöz, a Félvilág nem mozi-, hanem tévépremier elé néz. December 30-án tekinthetjük meg a Dunán.