Első Vitéz László-bábját kilencévesen faragta

A bábozás nagymesteréről elsőként mindenkinek a palacsintasütőjével hadakozó Vitéz László jut eszébe, máig fülünkbe cseng jellegzetes köszönése, a „Szervusztok, pajtikák!”. 

Süsü és társai

1964-ben a Vitéz László volt az első bábjáték a Magyar Televízió műsorán, ahol később olyan híres figurák is megjelentek Kemény Henriknek köszönhetően, mint a csokirajongó Hakapeszi Maki és Furfangos Frigyes a Zsebtévé adásaiban, vagy a Bodrogi Gyula által megszólaltatott Süsü, akit a felvételeken maga „Heni bácsi“ mozgatott.

A több mint százéves hagyományra visszatekintő vásári bábjátékos Korngut családban született 1925-ben Budapesten. Nagyapja, Korngut Salamon 1897-ben kapott cirkuszi mutatványos működési engedélyt. Apja, Korngut Henrik – 1912-ben magyarosította Keményre a nevét – a hivatalnokoskodás mellett bábkészítéssel és bábjátékkal is foglalkozott, és gyakran állította fel sátrát a hűvösvölgyi Nagyréten. Dédelgetett álma 1927-ben vált valóra, ekkor épült fel a család népligeti mutatványos színháza, a Kemény Bábszínház (Bódé), amely évtizedekig mulattatta a közönséget. 

A harmadik generáció tagjai, Henrik és öccse, Mátyás ebbe a bábozós világba születtek bele, és hamar ellesték a szakma rejtelmeit. A papa faragta a bábokat, a mama – később húgukkal együtt – varrta a ruháikat. A fiúk először csak a paraván mögött segédkeztek, később már kisebb szerepeket is kaptak. 

Vitéz László helyett Traktor Ferke?

A kis Henrik kilencévesen faragta ki első Vitéz László-babáját. Édesapja 1944-ben munkaszolgálatban tűnt el, a színház irányítását fiai vették át, 1945 augusztusától már újra játszottak. 1948-tól a vásári bábosokat kiszorította a kultúrpolitika. 

Ma már nem időszerű és nem korszerű Vitéz Lászlót játszani. Legyen helyette inkább Traktor Ferke vagy Okos Kata

 – mondta erről az időszakról Kemény Henrik, aki a mostoha körülmények dacára megpróbált talpon maradni. Előbb marionettfigurákkal bábetűdöket állított színpadra, majd kitalálta és elkészítette óriásbábját, a háromméteres Bambit, aki már a közönség soraiba kimerészkedve mókázott. 

A népligeti vurstlit 1953-ban felszámolták, de a testvéreknek még idejében sikerült kimenekíteni az előadásaikhoz készített bábfiguráikat. A közel nyolcvandarabos gyűjteményt Bálint Endre és Jakovits József képzőművész több mint egy évtizeden át őrizgette. Közben, 1950-ben Kemény Henrik a budapesti Állami Bábszínház tagja lett, bábtechnikusként alkalmazták. Öt évvel később néhány kollégájával Győrbe költözött, ott alapították meg az első vidéki bábszínházat. Játszott, bábokat tervezett és készített, az előadások után pedig Vitéz László-darabokkal járta a vidéket. A rendszerváltás után, 1992-ben az újonnan alakult Kolibri Színházhoz csatlakozott, ahol az évek során bemutatta teljes repertoárját, és többedmagával útjára indította a Kolibri Fesztivált.

Munkásságát számos díjjal ismerték el. 

1987-ben érdemes művész, 2002-ben kiváló művész lett, 2005-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki a vásári bábjáték legtisztább hagyományainak őrzése és terjesztése érdekében végzett tevékenységéért. 2008-ban Prima díjat kapott.

Kemény Henrik 86 évesen hunyt el 2011 november 30-án.